Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csak 7,7 százalékkal bővült Kína GDP-je az idei első negyedévben éves összevetésben. Ez annak ellenére érte hatalmas csalódásként a közgazdászokat, hogy kevéssel maradt el a tavalyi negyedik negyedév 7,9 százalékos növekedési ütemétől és az elemzők által várt 8,0 százaléktól. A tavalyi második félévben beindult fellendülés után sok elemző szerint máris attól kell tartani, hogy ez csak egy rövid fellángolás volt. Az ipari termelés a negyedév során 9,5 százalékkal bővült, a kiskereskedelem pedig 12,5 százalékkal − ez utóbbiban közrejátszhatott a kormány mértékletességi kampánya is −, tehát a hagyományos kínai modell és az új, fogyasztásalapú növekedés kulcsfontosságú számai is csalódást keltettek. Egyelőre nem látni a belső fogyasztáson alapuló bővülési motor beindulását, csak azt, hogy külső kereslet híján, valamint a hazai munkaerőtöbblet kimerülésével az exportorientált modell működtetése komoly nehézségekbe ütközik. A piaci elemzők máris egymással versenyezve rontják az éves GDP-prognózisaikat, a legtöbben már 8 százalék alatti növekedésre számítanak csak.
Az exportszámok körüli statisztikai komédia (Napi Gazdaság, 2013 április 11.) is megerősítést nyert: a GDP-ben is a külkereskedelmi számoknál gyengébb kivitelnövekedést jegyeztek fel, ami arra utal, hogy valóban hatalmas volumenben trükköznek az exporttámogatásokkal és a tőkeimport kivitelként való álcázásával. Ez továbbra is komoly bizalmatlanságot okoz a kínai statisztikák értelmezésekor − vannak, akik szerint például az ipari áramfelhasználás sokkal pontosabb indikátora a valós gazdasági teljesítménynek, mint a hivatalos számok.
Napi grafikonok
A lassulásnál és a gyanús statisztikáknál is aggasztóbb, hogy a pekingi gazdasági vezetésnek már nincs sok eszköze a gazdaság élénkítésére. A kormány ugyan a külső kereslet gyengesége mellett éppen a belső korlátozásokkal indokolta a csalódást keltő adatot, valójában azonban jelentős költségvetési élénkítést valósítottak meg, és szinte nyakló nélkül, alacsony kamatláb mellett özönlik a hitel gazdaságba, ami egyre nehezebben tartható helyzetet eredményez. Csak márciusban több mint ezermilliárd jüan (171 milliárd dollár) új hitel áramlott ki a kínai bankoktól, miközben az átláthatatlan árnyékbankrendszer finanszírozási kapacitásaival kapcsolatban csak becslések vannak. A Bernstein elemzői szerint a kétezres évek közepén még 1 jüannyi hitel több mint 1 jüan növekedéshez vezetett − ám ez az arány mostanra összeomlott, és egységnyi többlet GDP-hez háromszor annyi új hitelt kell a gazdaságba nyomni. Miközben tehát a hitel egyre gyorsabban termelődik, ez egyre kevesebb valós hatással jár, a pénzügyi rendszerben pedig jelentősen nő az instabilitás veszélye.
Reuters
