Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Annyira váratlanul érte az elemzőket a márciusi kínai külkereskedelmi adat, hogy sokan már az adatok pontosságával kapcsolatban vetettek fel komoly kétségeket. A februári 22 százalékos bővülésről 10 százalékra zuhant márciusban az export éves növekedése a legnagyobb ázsiai gazdaságban, míg az import éppen fordítva, 15 százalékos éves visszaesésről 14,1 százalékos emelkedésre váltott. Így nem meglepő, hogy a hivatalos számok 883 millió dollár külkereskedelmi hiányt mutattak az első tavaszi hónapra, messze elmaradva a 15 milliárd dolláros többletről szóló konszenzustól.
A kínai statisztikák híre eddig sem volt túl fényes, a most közzétett számok azonban egészen bizarrak − állítják elemzők. Hongkongba például egy hónap alatt 93 százalékkal ugrott meg az export, és a volumen már kétszer akkora, mint amit az Egyesült Államokba visznek ki; a független hongkongi hatóságok ráadásul ettől messze elmaradó kínai importról számoltak be. Hasonló az eltérés a tajvani export esetében is. Mások szerint az újév miatt szokásos februári külkerhiányt politikai okokból halaszthatták el egy hónappal. Az elemzők egy harmadik csoportja szerint pedig a tőkebeáramlást álcázhatták exportnak − így egyszerre játszhatták ki a szigorú tőkeáramlási szabályokat, kaphattak állami exporttámogatást és használhatták ki a hazai és a nemzetközi jüanárfolyam különbségét.
A Fitch Ratings eközben egy lépcsővel, A+ fokozatra rontotta le a jüanban denominált kínai adósságok besorolását − igaz, nem a gyanús adatok, hanem a kínai pénzügyi rendszerben ijesztő gyorsasággal megugró hitelállomány miatt. Ugyan ez csak a hazai piacon kibocsátott kötvényekre vonatkozik − tehát a hatalmas devizatartalékkal védett dollárkötvényekre nem −, de megfigyelők szerint mégis jelzésértékű, hiszen Kína a kilencvenes évek óta nem kapott leminősítést.
