Fekete lyuk szippantja be Európa gazdaságát

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az európai valutablokk összes országában visszavesznek a feldolgozóipari vállalatok, még az eddigi egyetlen stabil bővülést felmutató Írország is visszazuhant − derült a Markit gazdaságkutató márciusi beszerzésimenedzser-indexeiből (PMI). A gazdasági konjunktúra irányát leghamarabb előrejelző mutatók tavaly év végéig lassan javultak a kontinensen, azóta azonban újra rohamosan esni kezdtek. Különösen lehangoló, hogy a Markit szerint a ciprusi bizonytalanság hatása még nem érződik ezekben a felmérésekben, mivel a vállalatok nagy része március első felében válaszolt. Ez, valamint az új megrendelések egész eurózónában kiegyensúlyozott visszaesése azt vetíti előre, hogy áprilisban és az azt követő hónapokban sem lesz érzékelhető élénkülés − sőt még nagyobb ütemű zsugorodás várható.

A tavaly év végi lassú fellendülés tehát egyértelműen a visszájára fordult, az elemzők pedig vitatkoznak az okokról. A részmutatókból kiolvasható, hogy az eddig jól teljesítő országokat − köztük is a legfontosabb Németországot − az eurózónán belüli megrendelések visszaesése húzta le. Franciaországban annak ellenére csökkentették a termelést, hogy a vállalatok agresszívan próbálták leértékelni termékeiket. Az Európai Központi Bank talán hajlandó lehet végre újra kamatot vágni az egyre rosszabb körülmények láttán, vélhetően azonban nem a kamatszint az, ami visszatartja a vállalatokat, hanem a monetáris transzmissziós mechanizmus szétesése − tehát az, hogy a periféria vállalatai csak lényegesen rosszabb feltételekkel jutnak hitelhez, mint a német, finn vagy holland cégek.

Az eurózóna gazdasága tehát továbbra sem találja a padlót, aminek egyenes következménye a munkaügyi válság mélyülése. Az Eurostat tegnapi bejelentése szerint az adatgyűjtés 1995-ös kezdete óta nem volt ilyen magas az állástalanok aránya az eurózóna országaiban, mint februárban (technikailag változatlan az arány, mivel egy füst alatt a januári adatot is 12 százalékra emelték). Egy év alatt 1,8 millió fővel, 26,4 millióra nőtt a munkanélküliek számára, akik közül 5,7 millióan 24 év alattiak. Helycsere történt az élen, Görögország ugyanis hosszas üldözés után végre megelőzte Spanyolországot − előbbi munkaképes polgárainak 26,4 százaléka nem dolgozik, ami egytized százalékkal több, mint a spanyol munkanélküliség.