A világ második legnagyobb gazdasága a tavalyi negyedik negyedévi konjunkturális fordulatát gyorsan elveszítheti, legalábbis több friss makroadat is a hirtelen jövő korrekcióra utal. Ezek közül a legfontosabb, hogy az idei első két hónapban, bár 12,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, ez jócskán elmaradt a legpesszimistább elemzők által várt 13,8 százaléktól és 2004 óta ez volt a szektor leggyengébb periódusa.
Csökkent az ipari termelés növekedésének üteme is, az említett periódusban 9,9 százalékkal nőtt csupán a kibocsátás (a konszenzus 10,6-et várt), miközben az új gazdasági vezetés által meghirdetett óvatosabb hitelpolitikának is gyorsan meglátszott a hatása: a bankok által februárban teremtett új hitelállomány az előzetesen prognosztizált 700 milliárd jüanhoz képest 620 milliárd lett, miközben januárban még 1070 milliárdot helyeztek ki a gazdaságba.
Az elemzők szerint a kisebb hiteláramlás önmagában nem baj, hiszen a kínai gazdaság bizonyos szektorai éppen emiatt váltak túlfűtötté, az új vezetésnek ezt mindenképpen gyorsan kellett kezelnie. Annál nagyobb baj, hogy ismét megjelent az infláció, a februári fogyasztói árindex 3,2 százalékos lett, és a legtöbb prognózis további meredek emelkedést jelez. A Bloomberg által készített kínai elemzői konszenzus például idén 4 százalékos inflációt vár, miközben a jegybank idei évre vonatkozó célja 3,5 százalék.
Az év közepére kifejezett inflációs nyomás alakulhat ki Li Wei, a Standard Chartered elemzője szerint, aki arra számít, hogy miközben a gazdaság idén érezhetően lassulni fog, a jegybank kamatemelésre kényszerül. Wei szerint a negyedik negyedévben 25 bázispontos emelés lesz, míg az éves drágulás 5 százalék fölé is emelkedhet.
Mások is úgy látják, hogy veszélyben lehet a kormányi idei 7,5 százalékos növekedési terve, annak ellenére, hogy az építőipari beruházási kedv nem csillapodott. Az idei első két hónapban például 21,2 százalékkal nőtt a szektor beruházási volumene, szemben a tavalyi egész éves 20,6 százalékkal. Louis Kujis, az RBS hongkongi elemzője úgy véli, hogy az új irányítás által tesztelt eszközök miatt Kína gazdasági szerkezetváltása megtorpanni látszik. Az idei növekedés forrása a vártnál kevésbé lesz a belső felhasználás, helyette továbbra is elsősorban az építő- és feldolgozóipart érintő masszív beruházások, valamint az exportszektor marad. E két területen viszont robusztus a növekedés, ezért Kujis szerint elérhető a kormányzati cél. Az már nagyobb probléma, hogy a felpörgő infláció szociális feszültséggel járhat abban az országban, ahol nagyon kinyílt a jövedelmi olló. A felső és alsó jövedelmi rétegek távolságát mérő Gini-koefficiens tavaly 0,474 pontra nőtt, miközben kínai szociológusok a 0,4-es határt tartják szociális szempontból érzékenységi küszöbnek.
Reuters
