Remény mellett csalódást is keltett az ECB

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A várakozásoknak megfelelően 0,75 százalékon hagyta az eurózónában irányadó kamatrátát az ECB kormányzótanácsa tegnapi kamatmeghatározó ülésén. Mario Draghi elnök a döntést követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy szóba került a kamatvágás lehetősége is, ám a tanácsban egyetértés uralkodott a tartással kapcsolatban. Újságírói kérdésre az is kiderült, hogy vizsgálták a negatív betéti kamatráta lehetőségét, ám Draghi ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy egy ilyen intézkedésnek súlyosak lennének a nem szándékolt következményei, ezért nem lépik meg.

Az ECB stábja márciusban frissítette makrogazdasági prognózisait, a fogyasztói árak tekintetében lényegében a korábbi előrejelzést hagyták érvényben azzal a kiegészítéssel, hogy az árfolyamcsatorna mozgása miatt elképzelhető, hogy a megszokottnál volatilisabb pályán mozog majd az infláció. A növekedés esetében némileg lefelé korrigálták a prognózist, amit az ECB elnöke azzal indokolt, hogy az eurózóna negyedik negyedéves vártnál nagyobb visszaesésének áthúzódó hatásai lesznek.

Draghi az elmúlt hónapok sajtótájékoztatóin elhangzottakat pontosabb információkkal egészítette ki tegnap, például azzal, hogy az LTRO keretében a bankoknak juttatott forrásoknak csupán a bruttó értéke haladta meg az ezermilliárd eurót, a nettó állomány alig volt több 500 milliárdnál. Ráadásul ennek 40 százalékát már visszafizették a bankok, aminek köszönhetően az ECB mérlegfőösszege az egy évvel ezelőtti szintre zsugorodott vissza. Draghi szerint ez a pénzügyi rendszer stabilizációjának a jele, ami mellett más mutatók is azt jelzik, hogy a közös pénzügyi térségben javulni kezdtek a monetáris transzmisszió számára fontos indikátorok. Ilyenek például a határon átnyúló pénzáramlások, ami között az ECB elnöke külön hangsúlyozta, hogy a centrum országok felől is megindult a finanszírozás a bajba jutottak felé. Másik ilyen hatékonyságot jelző eredmény, hogy az eurótérség bankrendszerében nőtt az összesített betétállomány, ami szintén képes csillapítani a finanszírozási feszültségeket. A térség fragmentáltságának visszaszorulása pedig javítja a monetáris politika hatékonyságát. Ezt az érvrendszert használta Draghi arra is, hogy az újságíróknak az újabb nem konvencionális eszközök bevetését firtató kérdése kapcsán hűtse a várakozásokat. Vagyis amire a döntés előtt sokan számítottak, hogy a jegybank jelzését adja az esetleges későbbi beavatkozásnak, annak esélye most csökkent, ami megmozgatta az eurót, és meglátszott a forintpiacon is.

Az idei évvel kapcsolatban az ECB arra számít, hogy a gazdasági kilátások már az év első felében stabilizálódhatnak, az év második részében pedig beindulhat egy fokozatos növekedés, aminek három forrása lesz Draghi szerint: a várhatóan erősödő globális kereslet az eurózóna termékei iránt, a belső fogyasztás stabilizációja, és a jegybank − megismételt − ígérete, hogy laza monetáris politikáját addig tartja fenn, ameddig szükséges. A válságból történő kilépés feltétele, hogy a tagállomok pénzügyei egyensúlyba kerüljenek − itt is pozitív tendenciákat lát az ECB, például a térség összesített államháztartási hiánya 2011-ben a GDP 4,2 százaléka volt, ami tavaly  3,5 százalékra mérséklődött, idén pedig 2,8 százalék lehet.

Draghi azért aggályait is megosztotta; bár deflációs hatástól annak ellenére nem fél, hogy az idei és főleg a jövő évi fogyasztóiárindex-prognózis jóval a 2 százalékos cél alatt lesz, azt elismerte, hogy a reálgazdaság finanszírozásával bajok vannak, főleg a kkv-szektort nem érik el a hitelcsatornák. A lefelé ható kockázatok között pedig a vállalatok, háztartások és a bankok elhúzódó mérlegalkalmazkodását említette. Az ECB elnöke újságírói kérdésre kommentálta az USA és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezmény várható hatását, mint mondta, ez később a növekedés és a munkahelyteremtés forrása lehet.