Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jen gyengült, a japán kötvényhozamok azonban alig változtak, miután a hírügynökségeknek kiszivárogtatták hétfőn Abe Sinzó miniszterelnök környezetéből, hogy Kuroda Haruhikó a befutó a Bank of Japan (BoJ) elnöki posztjára − azóta pedig az olasz események miatt újra menedékké váltak a japán eszközök. Kuroda jelenleg az Ázsiai Fejlesztési Bank elnöke, 1999 és 2004 között pedig a japán pénzügyminisztériumban az árfolyam-politikáért felelt, és már akkor is a jen masszív gyengítése mellett állt. A szakember azóta többször is megerősítette, hogy Japánban a monetáris politika fő kihívásának a defláció elleni küzdelmet látja, támogatja az új, 2 százalékos inflációs célt, és gyakran kritizálta vonakodásáért a jegybankot. A piacok szerint a szélsőséges galambnak számító Kuroda lényegesen többet is hajlandó lenne tenni, mint a BoJ jelenlegi elnöke, a március közepén távozó Sirakava Maszaki, aki januárban némi csalódást okozott azzal, hogy csak 2014-től helyezett kilátásba új eszközvásárlásokat.
Az agresszív fiskális politikát folytató kormánnyal várhatóan olajozottan együttműködő Kuroda sokszorosára növelheti a már futó mennyiségi lazítási programot (aminek keretében japán államkötvények helyett akár külföldieket is vásárolhat), és egy sor más módszerrel is bővítheti a monetáris bázist. Erre szükség is lenne, hiszen a defláció és az erős jen miatt Japán lassan két évtizede nem képes érdemi növekedésre, és a GDP több mint kétszeresét kitevő államadósság is egyre fenyegetőbb lesz. A defláció a fogyasztókat vásárlásaik, a cégeket pedig beruházásaik halasztására készteti, az erős jen pedig leküzdhetetlen versenyhátrányt okoz a szigetország vállalatainak.
A piacok azonban egyelőre nem hisznek teljesen a korlátlan japán pénzbővítés ígéretének. A jen november óta 15 százalékot is meghaladó gyengülését megfigyelők szerint az Abe-sztorit meglovagló hedge fundok okozták − ez meglehetősen sérülékennyé teszi az árfolyamot, amint a legfrissebb események is mutatták. A jen dollárárfolyama 95-ről egyetlen nap alatt 91,2-re bukott az olasz választások után eluralkodó kockázatkerülés miatt, tehát a japán fizetőeszközt minden kockázat dacára még mindig menedéknek tartják. A kötvénypiac − az inflációkövető és a fix kamatozású államkötvények különbségével számolva − 1,26 százalékos inflációt vár a következő öt évben, vagyis nem valószínűsítik, hogy a japán jegybank el tudná érni célját a következő években. Szkeptikus megfigyelők szerint a piacok már most is annyi lazítást áraztak be a japán monetáris politika részéről − a jen és az államkötvények mellett a részvényekbe is −, hogy annak még a legvadabb jegybanki lépésekkel se lehetne megfelelni.
Napi grafikonok
