Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság (EB) 3,4 százalékos GDP-arányos költségvetési deficitet lát idén és jövőre is Magyarországon − Olli Rehn a prognózis kiadását követő sajtótájékoztatóján azonban kiderült, hogy valójában nem is olyan rossz a helyzet, az ország mégis kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás (edp) hatálya alól. Az EU gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa elmondta: a pénteken publikált jelentésben a magyar kormány számos pótlólagos intézkedését nem tudták teljes mértékben figyelembe venni, mivel még mindig tanulmányozzák azokat − azaz lehet, hogy valójában a számok nem is ennyire rosszak. A biztos azonban hozzátette, szükség van további intézkedésekre a magyar kormánytól, amelyek reményei szerint \"strukturálisak\" lesznek, és már áprilisban, a konvergenciaprogramban előállnak velük.
Ezzel együtt az EB-prognózis meglehetősen lehangoló képest fest a magyar növekedési kilátásokról. A GDP minimálisan ugyan, de csökkenhet idén − szemben a tavaly őszi 0,3 százalékos növekedési előrejelzéssel −, mielőtt 2014-ben lassú bővülésnek indulna. A kiábrándító teljesítmény mögött a beruházás és a belső fogyasztás zsugorodása áll; az előbbi a kedvezőtlen finanszírozási lehetőségek következménye, az utóbbi viszont a megelőző évekhez viszonyítva kedvezőbben alakul majd. Az exportpiacok várható gyorsulása, valamint rövid távon egy esetleges költségvetési lazítás javíthat a magyar növekedési kilátásokon.
Napi grafikonok
Az idei költségvetésideficit-várakozás fél százalékpontos rontása részben a gazdaság lassulásából következik. Az EB részletes indoklásában ezek mellett kiemeli a válságadók részleges kivezetését és az egyenleget tavaly javító egyszeri tételek elmaradását, valamint a GDP összesen 1,5 százalékát kitevő további lépéseket. Ezek között a munkahelyvédelmi akciótervet (fél százalék), a legmagasabb jövedelműek szja-csökkentését (negyed százalék), valamint a felsőoktatásnak nyújtott támogatást, a közmunkaprogram kiterjesztését és az alacsonyabb inflációt (együttesen háromnegyed százalék) említi a jelentés. Az államadósság a GDP százalékában egy tizedponttal, 78,7 százalékra emelkedhet idén, mielőtt jövőre egy teljes százalékponttal esne − ez is jóval gyengébb adósságpályát sejtet, mint az őszi jövendölés. Az infláció viszont az indirekt adók hatásának eltűnése miatt jelentősen visszaeshet a tavalyihoz képest.
A magyar kormány tartja magát a három százalék alatti hiánycélhoz − reagált a brüsszeli prognózisra Varga Mihály, a nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter, potenciális pénzügyminiszter az MTI-nek. A politikus szerint lassan hagyomány lesz, hogy minden évnek úgy futunk neki, hogy az EB vitatja a kormányzati prognózist. A vita azonban 2011-ben és 2012-ben is úgy dőlt el, hogy a magyar kormány álláspontja igazolódott. Az idei deficitcél tartását három dolog is alátámasztja − mondta Varga. Egyrészt még csak február van, érdemes legalább négy-öt hónapot várni ahhoz, hogy biztosabb megállapításokat lehessen tenni az év várható gazdasági forgatókönyvéről. Másrészt az EB által vitatott költségvetési tételek - ilyen az elektronikus útdíj bevezetése és a pénztárgépek online összekapcsolása − ügyében időközben már kormányzati lépések születtek. Harmadrészt 400 milliárd forintos tartalék áll rendelkezésre az idei büdzsében az előre nem látható gazdasági folyamatok kezelésére. Az edp-ből való magyar kikerülés szempontjából a februári brüsszeli jelentésnél fontosabb a május második felében készülő, amely alapja lesz az Ecofin júniusi döntésének − véli Varga.
