Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Romániában gyártana szélturbinákat a kínai Sinovel-csoport. A globálisan második legnagyobb szélenergetikai vállalat a bukaresti Faur-üzemekkel partnerségben valósítaná meg a beruházást − közölte a romániai kereskedelmi kamara. A szerződést várhatóan heteken belül aláírják, az új gyártósorok beépítését követően pedig év végén vagy a jövő év elején indulhat a gyártás − mondta Mariana Hristea, a bukaresti tőzsdén is jegyzett Faur vállalat vezérigazgatója. A kínai terv áttörést hozhat a román zöldenergia-piacon, az európai viszonylatban is gálánsnak számító támogatási rendszer miatt ugyanis gombamód szaporodnak a szélenergiaparkok, miközben jelenleg egyetlen gyártó sem képviselteti magát az országban és az állam is alig profitált a fejlesztéseken.
A Transelectrica adatai szerint 2012 végén 800 szélkerék működött Romániában, teljesítményük megközelítette a 2000 megawattot, ami háromszorosa a cernavodai atomerőmű kapacitásának. Bukarest az elmúlt három évben közel félmilliárd euróval támogatta a megújulóenergia-termelőket, idén pedig ugyanekkora összeget irányoztak elő erre a célra. Egy szélpark beruházási költségeinek mintegy 75-80 százalékát a szélturbina teszi ki, becslések szerint 2010 óta az ágazat közel 3 milliárd euró − főként külföldi − tőkét vonzott Romániába, ám miután a turbinákat kizárólag külföldről importálják, a profit jelentős része olyan cégekhez vándorolt, mint a General Electric vagy a Siemens. A működésbe állított szélerőművek alkatrészeinek alig 5 százalékát gyártják Romániában, a zöldenergia-boomnak ezért távolról sincs olyan hatása a gazdaságra, mint például az autóiparnak. Jelen állás szerint Bukarest 2020-ig alig 1,5 milliárd euró bevételére számíthat a megújulós cégektől, miközben támogatásként több mint 10 milliárdot fizet majd ki. A román kormány ezért tárt karokkal fogadná a gyártókat, főként hogy kötelezi az a brüsszeli vállalás, miszerint 2020-ra az országos áramfogyasztás 38 százalékát megújuló alapon állítják elő.
Szakmai vélemények szerint azonban előfordulhat, hogy a kínai befektető is későn érkezett, a piacon ugyanis olyan hírek keringenek, hogy a kormány − forráshiányra hivatkozva − csökkentené a támogatásokat. Romániában jelenleg minden megújuló alapon megtermelt megawattóra áramért 2−6 zöld bizonyítványt kap a termelő, egy-egy bizonyítvány értékét pedig 27 és 55 euró között határozták meg az előállítási technológia függvényében. A hírek szerint a felső határ 30 euróra mérséklődne, miközben csökkenne a kiadott tanúsítványok száma is. Kérdés azonban, hogy Bukarest megengedheti-e magának ezt a lépést, félő ugyanis, hogy emiatt több tervezett beruházás is elmaradna, ami veszélybe sodorná a 2020-as uniós vállalásokat.
A szél-, napenergia- és biomassza-erőművek jelenleg az országos áramfogyasztás mindössze 7-8 százalékát adják Romániában, a 38 százalékos arány elérése azonban a beruházási ütem lassulásával sem lenne lehetetlen Bukarest számára. A vízerőművek ma az áramszükséglet 25-30 százalékát biztosítják, ezért a szintén zöld áramért azonban nem jár zöld tanúsítvány. Hivatalos becslések szerint az energiaszükséglet növekedése ellenére a vízi erőművek 2020-ban az országos fogyasztás legalább 20 százalékát biztosítják majd, így \"mindössze\" a fennmaradó 10 százalék előállításának támogatására kell forrást találnia a román kormánynak.
Reuters
