Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az uniós vezetők tavaly nyáron döntöttek az európai bankunió megalapozása mellett − még azelőtt, hogy Mario Draghi komoly ECB-beavatkozást ígérő beszéde fordulatot hozott volna az adósságválságban. A politikusok nagy nyomás alatt próbáltak megoldást találni a több nagy tagállamot is veszélyeztető ördögi körre, amelyben a meggyengült fiskális helyzetben lévő országok a rossz hitelekkel teli bankrendszerük kimentésére kényszerültek, ami miatt a piac még fizetésképtelenebbnek látta őket, a betétesek pedig kezdték a pénzt kivinni az országból.
A politikusokon azóta enyhült a nyomás, így a körvonalazódó tervek is csalódást okoztak. A közös bankfelügyelet nagy viták után az ECB-hez kerül, ám német követelésre csak a 30 milliárd eurónál vagy az adott ország GDP-jének 20 százalékánál nagyobb eszközállományt kezelő pénzintézetekre terjed ki, és csak 2014-ben kezd működni. Az eurózóna bajba jutott bankjait kisegítő rendszer pedig nagyon gyenge lehet. Az európai mentőalap (ESM) pénzeit ugyan fel lehet használni a bankok kisegítésére, de csakis állami garancia mellett − tehát legfeljebb annyi könnyebbséget jelent, hogy az államadósságba nem kell beleszámítani az eurómilliárdokat. Ráadásul az ESM-tőke nem irányítható például a spanyol \"rossz bankba\" − amelyet a pénzintézetek megtisztításának céljából hoztak létre −, és a pénzügyi válság örökségeként maradt eszközök miatti tőkehiány pótlására sem használható fel. Az egyik legnagyobb problémát orvosló közös betétbiztosítás pedig még nincs is napirenden.
Van, akinek a bankunió míg így felhígítva is túl sok: Hans-Werner Sinn, a vezető német gazdaságkutató Ifo intézet elnöke szerint ez csak arról szól, hogy közpénzeket csoportosítanak át magánkézben lévő pénzintézetek befektetőihez. Az ESM nem elég nagy ahhoz, hogy jót tudjon állni a gyenge országok bankjainak esetleges veszteségeiért − állítja Sinn −, ahhoz viszont megfelelő a mérete, hogy az erősebb országokat és adófizetőiket is magával rántsa. A német Bundesbank elnöke, Jens Weidman − aki az ECB magányos ellenzékévé vált tavaly − az európai jegybank szerepének eltúlzása miatti aggodalmának adott hangot.
