Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A várakozásoknak megfelelően 0,75 százalékos szinten hagyta az eurózóna alapkamatát tegnapi ülésén az ECB kormányzótanácsa. Bár volt vita a különböző monetáris lépések lehetséges hatásáról, a döntést végül egyhangúan hozták meg − mondta el Mario Draghi, az ECB elnöke az ülés utáni sajtótájékoztatón.
A makrogazdasági folyamatok közül kettőt emelt ki az elnök: várhatóan tovább tart a recesszió a közös térségben, ahol a 0,2 százalékos második, majd 0,1 százalékos harmadik negyedéves visszaesést a negyedik negyedévben, sőt valószínűleg ez év elején is csökkenés követheti. A gazdasági környezetben csak az év második felétől vár fokozatos javulást a jegybank. Az inflációs kilátások viszont pozitívak, a következő hónapokban 2 százalék alá eshet az éves árindex, ami januárban 2 százalék lehetett. Mindez lehetővé teszi az ECB számára, hogy fenntartsa rendkívül laza monetáris politikáját.
Az árstabilitást ugyanakkor kétirányú veszély is fenyegeti. A fölfelé ható kockázatok között a forgalmi típusú adók széles körű alkalmazását, valamint a hektikus energiaárakat említette Draghi, lefelé ható kockázatot jelent viszont az euró utóbbi időkben tapasztalható erősödése. Utóbbival kapcsolatban Draghi azt hangsúlyozta, hogy az az eurózóna pénzügyi fundamentumaiban észlelhető javulást tükrözi vissza, és bár a jegybanknak nincs konkrét árfolyamcélja, szoros figyelemmel követik az árfolyammozgásra ható intézkedéseket. Draghi újságírói kérdésre közölte, hogy osztja német kollégája, Jens Weidman aggodalmát egy esetleges árfolyamháborúval és a világ jegybankjainak függetlenségével kapcsolatban. Szerinte egyébként nem ad okot aggodalomra az euró felértékelődése, ugyanis mind a nominális, mind a reálárfolyam a historikus szintje közelében mozog.
A pénzügyi fundamentumok javulását több indikátor is jelzi, ezek közül a legfontosabb, hogy az eurózóna bankjai megkezdték az LTRO visszafizetését, és jelentősen javult a bankok forrásszerzési lehetősége. Az eurózóna perifériáján is érződik a finanszírozási kondíciók javulása, hiszen az idei eddigi összes adósságkibocsátás 55 százaléka ebben a térségben történt, míg tavaly ez az arány csupán 43 százalék volt − húzta alá Draghi.
Szintén javul a határokon átnyúló finanszírozás, ami azt is jelzi, hogy az LTRO-t a legtöbb bank elővigyázatosságból hívta le és nem használta működésre. A gazdasági kilátások javulását eredményezheti, hogy a nem pénzügyi vállalatok forrásszerzése erősödik a térségben. A javulás azonban \"törékeny\", az ECB számtalan likviditást javító intézkedése ellenére a reálgazdasági hatások nem kielégítőek. Draghi szerint erre két magyarázat van: a hitelpiacról hiányzó keresleti erő, illetve a továbbra is kihívásokat jelentő fragmentáltság (elsősorban a nagyobb és kisebb bankok között), ami miatt gyenge a hiteláramlás.
Mint arra számítani lehetett, az újságírók többségét az euró erősödése érdekelte, de Draghinak számtalan egyéb kérdésre is felelnie kellett, így az Anglo Irish Bank adósságátvállalásával kapcsolatosakra, illetve az olasz Monte dei Paschi bank körüli skandalumra. Előbbiről Draghi konkrétumokat nem fogalmazott meg, az olasz bankról pedig azt mondta, hogy emiatt is egyre sürgetőbb felállítani a közös európai bankfelügyeleti rendszert, de ennek végső struktúrája még nincs kész, hiszen a jogi szabályozása sem végleges. Az európai bankfelügyelettel kapcsolatos legfontosabb irányelv az, hogy működése és hitelessége − bár az ECB intézményrendszerén belül marad − a monetáris politikától teljesen független legyen.
