Az alacsony fizetések és a munkahelyek hiánya miatt becslések szerint 2,5−3 millió román állampolgár hagyta el Romániát 2007, vagyis az ország uniós csatlakozása óta, elsősorban Olaszországban vagy Spanyolországban keresve boldogulást. A válság előtti időszakban munkaerőhiány alakult ki Romániában, a kormányok kétségbeesett igyekezete ellenére sem sikerült a szakembereket visszacsábítani az országba. Nettó 340 eurós átlagbérrel számolva a 2,5 millió munkás 18,5 milliárd euróval, 50 milliárd euróra növelné éves szinten az országos béralapot, amiből a központi költségvetésnek 8,25 milliárd eurós bevétele származna járulékok és jövedelmek formájában.
Tavaly 4,3 millió munkavállalót tartottak nyilván Romániában, egy dolgozóra közel 1,5 nyugdíjas jutott − a nyugdíjkassza deficitje 2012 végén meghaladta a 3 milliárd eurót, noha a kivándorlási hullám előtt, 2006-ban még 320 milliós többlettel zárt. A jelenségnek azonban pozitív hozadéka is van: 2007 óta a vendégmunkások összesen 53 milliárd eurónak megfelelő valutát utaltak romániai bankszámláikra. A legjövedelmezőbb év a Világbank szerint 2007 és 2008 volt, amikor 8,5 milliárd, illetve 9,4 milliárd dollárt utaltak haza Romániába a vendégmunkások, ez a GDP 4−4,5 százalékának felelt meg. A gazdasági válság azonban visszavetette a vendégmunkások jövedelmét: 2010-ben 4 milliárd euró alá csökkent a beérkező összeg, így a Romániából külföldre utalt pénzmennyiség először haladta meg a hazautaltét. Egyre több román maradt külföldön állástalanul, hiszen a válság előtt elsősorban építkezéseken, a mezőgazdaságban, illetve a könnyűiparban foglalkoztatták őket, azokban az ágazatokban, melyeket leginkább sújtott a visszaesés. A költségcsökkentő intézkedések, a leépítések is elsők között érintették a vendégmunkásokat, a recesszióba süllyedt gazdaságok szívesen szabadulnának a pár éve még megbecsült olcsó munkaerőtől. A bukaresti vezetés azonban már egyáltalán nem ösztönzi őket a hazatérésre, félő ugyanis, hogy a külföldről hazatérők áradata teljesen ellehetetleníti az amúgy is folyamatosan deficittel küzdő segélykasszát, és a munkanélküliségi rátát sem lehetne a jelenlegi 7 százalék alatt tartani.
