Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Még mindig kétesélyes, hogy Magyarország kikerül-e az edp alól − mondta a Napi Gazdaságnak Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet közgazdásza, aki szerint minden azon múlik, hogy a kormány meg tudja-e győzni Brüsszelt költségvetési elkötelezettségéről. Az Európai Bizottság (EB) − amely az európai szemeszter keretében évente kétszer ad ki országjelentést − tavaly novemberben a magyar kormánynál lényegesen pesszimistább előrejelzést adott: a gyengébb GDP-pályára vonatkozó feltételezésükből az EB szakértői azt a következtetést vonták le, hogy sem idén, sem jövőre nem süllyed három százalék alá a GDP-arányos áht-hiány. Budapest ugyan eddig is bizonyította, hogy hajlandó folyamatos pótintézkedésekkel újabb és újabb kiigazításokat tenni, az EB azonban a kormány elkötelezettségén túl a strukturális egyenleg várható romlása miatt is szkeptikus lehet − fogalmazott Darvas, aki szerint sokat számít majd, hogy a tavasszal benyújtandó konvergenciaprogramot mennyire tartják hitelesnek Brüsszelben.
A jelenleg formálódó bankunióban Magyarországnak két okból is érdemes lehet részt venni a közgazdász szerint. Egyrészt a magyarországi bankrendszer 70 százalékát birtokló külföldi bankok zöme eleve az eurózónához tartozik, másrészt a hazai bankoknak − illetve a jelenlegi állás szerint az egyedüli résztvételre kötelezett OTP Bank Nyrt.-nek − is jót tenne a bankunió jelentette biztonság. Maga bankunió ügye azonban meglehetősen lassan halad, már csak a válság érzékelésének lanyhulása miatt is, ezért félő, hogy kimerül a közös bankfelügyeletben és egy kisebb közös bankcsődrendező rezsimben.
A magyar gazdaságpolitika aligha ejtette az euróbevezetés célját, ennek időhorizontja azonban az utóbbi évek európai és hazai fejleményei miatt is a messzi jövőbe tolódott − állítja Darvas. A válság miatt várhatóan az eurózóna is több gazdasági mutatót vesz majd figyelembe a belépés feltételeként, miközben Magyarország már a jelenlegi négy feltételből is csupán egynek felel meg. Az Orbán-kabinet pedig a Bruegel elemzője szerint az eurózóna létének jövőjével kapcsolatban helyezkedett kiváró álláspontra.
