Nincs itt szükség semmiféle mentő csomagra − mondta Davosban a spanyol pénzügyminiszter, Luis de Guindos, aki szerint az eddig elfogadott megszorítások elegendőnek bizonyulnak majd az idei költségvetési hiánycél teljesüléséhez. Az európai célok 2012-re 6,3 százalékos, ez évre pedig 4,5 százalékos GDP-arányos költségvetési deficitet írtak volna elő a spanyol kormánynak, ám a tavalyi hiány az Európai Bizottság (EB) számításai szerint akkor is meghaladja a 7 százalékot, ha ebbe nem számolják bele a bankoknak nyújtott európai segítséget, amit majd a spanyol államkasszának kell visszafizetnie.
A korábban az euróválság fő jelzőszámaként szolgáló spanyol tízéves kötvényhozam akár igazolhatná is a politikus szavait, hiszen visszaereszkedett a tavaly nyári, fenntarthatatlannak tartott közel 8 százalékos szintről 5 százalék körülire (igaz, ez még mindig komoly kockázati felárat jelent a német vagy francia kötvényekkel szemben). Ez azonban nem a spanyol kormány hitelességének köszönhető, sokkal inkább az ECB-nek, melynek vezetője, Mario Draghi előbb jelezte, hogy intézménye kész bármit megtenni az eurózóna egyben tartása érdekében, majd ennek konkrét intézményi formáját, a nyíltpiaci monetáris beavatkozásokat (OMT) is ismertette. Ilyen − többek között végtelen másodpiaci kötvényvásárlásokkal operáló − OMT-program egyelőre nem indult − nem véletlenül, hiszen a hitelezők szigorú feltételeket rendelnének hozzá. A jelek szerint azonban a hangulat csillapítására a program kilátásba helyezése is elég volt.
Napi grafikonok
Spanyolország tavaly kapta a százmilliárd eurós hitelkerettel ellátott mentő csomagot az IMF−ECB−EB hármastól, amely célzottan egy szektorra, az ingatlanpiaci buborék kipukkadása után gigantikus veszteségeit csak lassan leíró bankrendszerre vonatkozik − emiatt nem kellett a gazdaságpolitika egészére kiterjedő feltételrendszert elfogadnia a kormánynak. Eddig 37 milliárd eurót hívtak le a keretből, amelynek nagyját a legnagyobb bukott bank, a Bankia, valamint az állami rossz bank, a Sareb feltőkésítése vitte el. A trojka képviselői tegnap érkeztek Madridba, hogy ellenőrizzék a program jelenlegi szakaszának állását, és várhatóan pénteken véleményezik a látottakat. Az EB egy hete kiadott állásfoglalása szerint Spanyolország rendben halad a program fejében vállalt kötelezettségei megvalósításával, a bankokat azonban kényszeríthetné agresszívabban is ingatlaneszközeik leírására.
A bankrendszer valóban gyógyul, erre utal például az, hogy − miután tavaly eurómilliárdok áramlottak ki a biztonságosabbnak tartott európai magországok irányába − újraindult a betétállomány növekedése, a spanyol pénzintézetek a vártnál jelentősebb mértékben vettek részt a múlt év elején kapott európai LTRO-válsághitelek visszafizetésében és több pénzintézet a piacról vont be forrást kötvénykibocsátás útján. Ez azonban egyelőre inkább a likviditásban bővelkedő pénzügyi rendszer és az euróválság jelentette pánikhangulat oldódásának eredménye − a rossz hitelek azonban továbbra is emelkednek, a novemberi adatok szerint már 11,4 százalék a nem fizető hitelek aránya a teljesen spanyol lakossági hitelportfólióban. A spanyol bankok tehát hiába írják le értéktelen ingatlaneszközeiket, portfóliójuk így is tovább romlik.
A reálgazdaság szenvedése várhatóan idén sem marad abba; miután a tavalyi utolsó negyedben a becslések szerint 1,7 százalékkal csökkent a GDP éves összevetésben, és idén is hasonló lehet a recesszió, az IMF például 1,5 százalékos visszaesésre számít. Az ország legnagyobb problémája, a munkanélküliség pedig egyre rosszabb, a tavalyi negyedik negyedévben már elérte a 26 százalékot a regisztrált állástalanok aránya − a kormánynak pedig láthatóan nincs stratégiája az építőipari munkahelyek megszűnéséből következő foglalkoztatottsági válság megoldására.
Napi grafikonok
