Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly április óta először emelkedett 2 százalék fölé az amerikai tízéves államkötvény hozama hétfőn; a treasuryk a másodpiacon tavaly július végén még 1,4 százalékos hozamszint környékén forogtak, azóta viszont lassan és bizonytalanul emelkedésnek indultak. A december elején még 1,6 százalék alatti hozam a hétfő reggeli 1,988 százalékról 2,004 százalékig ugrott. Megfigyelők szerint korántsem arról van szó, hogy a befektetők megijedtek volna az Egyesült Államokban folyó költségvetési vitáktól vagy az amerikai államadósság növekedését tartanák fenntarthatatlannak − éppen ellenkezőleg, optimistábbak lettek, és azért kezdték eladni amerikai államkötvényeiket, hogy más eszközöket vásároljanak és így jobban kihasználhassák a várt emelkedést.
Az eladások közvetlen kiváltó oka egy váratlanul jó makroadat, a tartós fogyasztási cikkek rendelésállománya volt: az elemzők által várt 2 százalék helyett 4,6 százalékkal többet rendeltek decemberben az amerikai vállalatoktól tartós fogyasztási cikkekből. A dolog szépséghibája ugyan, hogy az adatot túlzottan ingadozóvá tevő repülőgép-rendelések javították a fő számot, nélkülük csak 0,2 százalékkal emelkedett a rendelésállomány − a piacon mégis azt a következtetést vonták le a statisztikából, hogy a költségvetési szakadékkal kapcsolatos tárgyalások a vártnál kevésbé vetették vissza az üzleti aktivitást. A másik hétfőn közzétett amerikai makroadat, a folyamatban lévő lakáseladások száma némi korrekciót mutat három hónapnyi folyamatos javulás után. Az amerikai kötvényhozamok emelkedéséhez a hazai helyzet jobbra fordulása mellett a globális kockázatok érzékelhető mérséklődése is hozzájárulhatott, valamint az is, hogy egyre többen beszélnek arról, hogy az eddig kötvényekben pihenő tőkét − nagyobb növekedésre számítva − egyre nagyobb arányban forgatják át részvényekbe.
Napi grafikonok
Az amerikai politikusok eközben ellentmondásos jeleket adnak. Miután a kongresszus felfüggesztette az adósságplafon-szabályt május közepéig − ezzel elhárítva a márciusi közvetlen csődveszélyt −, néhány jelből úgy tűnik, hogy a március 1-jén automatikusan beinduló kiadáscsökkentéssel kapcsolatban már nem lesznek ilyen előzékenyek a republikánusok. Paul Ryan, a képviselőházat irányító republikánusok körében költségvetési politikai kérdésekben befolyásosnak tartott korábbi alelnökjelölt például arról beszélt vasárnap, hogy ha az elnök nem enged, ők sem fognak, és hagyják beindulni a szövetségi kiadások egészét érintő lefaragásokat − ami bizonyosan recesszióba döntené a világ legnagyobb gazdaságát.
Reuters
