Az egykori exporthatalom Japán megháromszorozta külkereskedelmi mérleghiányát tavaly: a 2011-es 2,56 ezer milliárd jenes deficitet tavaly 6,93 ezer milliárd jenes (77 milliárd dollár) hiány követte. Ez egyébként mindössze a harmadik év volt 1980 óta, amikor az import meghaladta a kivitt áruk és szolgáltatások értékét. A globális válságban eluralkodó kockázatkerülés azonban felértékelte a japán fizetőeszközt, ami katasztrofális versenyhátrányba hozta a szigetország nagyvállalatait. Többek között ezért is kezdett az új japán kormányzat szándékos jenkorrekcióba, amit a jegybankra gyakorolt politikai nyomáson keresztül értek el. Ezen túl több másik tényező is ártott a japán exportőröknek: az európai kereslet összeomlása, valamint a vitatott hovatartozású Szenkaku-szigetek miatti nacionalista hangulatkeltés következtében Kína-szerte megvalósított bojkottok. Eddig a pozitív külkereskedelmi (és folyó fizetési) mérlegből finanszírozta Japán a GDP kétszeresét meghaladó államadósságát, ami a mostani demográfiai és gazdasági trendek alapján egyre nehézkesebbé válhat.
