Németország húzza ki Európát a gödörből

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az eurózóna magánszektora kezd kimászni a gödörből, a valutablokk magjából azonban a jelek szerint kezd kiválni annak eddigi oszlopos tagja, Franciaország − olvasható ki a Markit gazdaságkutató januári kompozit beszerzésimenedzser-indexeiből. A decemberi 47,2 ponthoz képest 48,2 pontra ugrott az eurózóna kompozit PMI-je, amit a magángazdaság két legnagyobb szektora, a konjunktúraérzékenyebb feldolgozóipar és a változatosabb tevékenységeket összefogó szolgáltató szektor szereplőinek várakozásaiból állítanak össze. Ez tízhavi csúcs, lényegesen jobb a várt 47,5 pontnál, és már egészen közel áll a zsugorodást a bővüléstől elválasztó 50 ponthoz. A Markit elemzője szerint ez már valódi fordulópont lehet, és az első félévben már véget is érhet az európai reálgazdaság hosszú ideje tartó, fájdalmas recesszióval járó belső kiigazítása.

A PMI javulása azonban elfedi, hogy a munkanélküliségi részmutató továbbra is masszív leépítésekről tanúskodik, a regionális különbségek pedig tovább éleződtek. A francia magánszektor a legutóbbi nagy gazdasági válság óta nem zsugorodott ilyen rohamos tempóban: a feldolgozóipari PMI a decemberi 44,6 pontról 42,9 pontra, a szolgáltató szektor mutatója pedig 45,2 pontról 43,6 pontra zuhant (mindkét esetben lényegesen enyhébb visszaesést vártak az elemzők). Az elsősorban a belső fogyasztáson alapuló, ezért a stagnáló bérek és növekvő munkanélküliség, valamint a hitelínség miatt szenvedő francia gazdaság ezzel leszakadhat a magtól, és csatlakozhat a mély recesszióba csúszott periféria országaihoz. Ez hosszú távon az ország magas adósságállománya miatt veszélyes lehet.

Az exportorientált Németország számára viszont már érezhetően fontosabb az eurózónánál az Egyesült Államok és Kína piacain kielégíthető kereslet, amivel egyelőre nincs probléma, és a német vállalatok viszonylag könnyen jutnak hitelekhez is. Ennek köszönhetően a német kompozit PMI tovább ment felfelé a pozitív tartományban, egészen az egészséges növekedést sejtető 53,6 pontig. Az új európai gazdasági kormányzás viszont egyelőre nélkülözi azokat az eszközöket, amivel a német többletek jelentette egyensúlytalanságot ki lehetne igazítani.

Ugyanekkor Kína és az Egyesült Államok feldolgozóipari PMI-je is kétéves csúcsra pörgött fel januárban. Az USA konjunktúramutatója 56,1 pontra ugrott a decemberi 54,0 pont után; javult az összes részmutató, és különösen kedvező, hogy az új megrendeléseket jelző index 57,7 pontra javult. A Markit mutatójánál ugyan nagyobb súlyt tulajdonítanak az elemzők az ISM hasonló indexének, de a költségvetés körüli helyzet javulása érezhetően meghozta a cégek beruházási kedvét. A legnagyobb ázsiai gazdaságban, Kínában az HSBC és a Markit kisebb, magánkézben lévő ipari vállalatokat szondázó PMI-je 51,9 pontra emelkedett, és az összes részmutató javult. A világgazdaság nagyobb régiói tehát egyértelműen elindultak az élénkülés irányába, elemzők szerint csak az a kérdés, hogy ez a lendület mennyire lehet fenntartható.