Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A várakozásoknak megfelelően jóváhagyta a japán jegybank az inflációs cél 1 százalékról 2 százalékra emelését, az eszközvásárlási program végét pedig nyílttá tette a kedd hajnalban véget ért kétnapos kamatmeghatározó ülésen. A bank kormányzótanácsa változatlan, 0−0,1 százalékos szinten hagyta a szigetországban érvényes irányadó rátát, és döntött értékpapír-vásárlási programjának (APP) folytatásáról is, mivel a 101 ezer milliárd jenes eddigi monetáris keret határideje az év végén lejár. A program folytatásaként a Bank of Japan (BoJ) az amerikai jegybanki ösztönzőkhöz hasonlóan nyílt végű programot vezet be jövő januártól, amelynek keretében havonta 13 ezer milliárd jenes (146 milliárd dolláros) új keresletet támaszt a rövid futamidejű államkötvények iránt.
A BoJ kormányzótanácsának kilenc tagjából kettő ellenezte az újabb stimulust, ennek ellenére a jegybank a döntést követően a kormánnyal közös nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy addig folytatja a monetáris lazítást, amíg el nem éri inflációs célját. A közlemény ennek várható időpontját nem említi, csak azt, hogy ez sokára lesz. A jegybank közben a jövő évre vonatkozó inflációs prognózisát a korábbi 0,8-ról 0,9 százalékra emelte. Mivel sokan számítottak a bejelentésre, az nem vert nagy hullámot a piacon, bár a dollár−jen árfolyam rövid időre átlépte a 90-es ellenállást, ám később alaposan visszakorrigált a jegyzés és érdemben az állampapír-piaci hozamok sem mozdultak el.
Elemzők ugyanakkor eltérő véleményeket fogalmaztak meg a BoJ lépéséről. Hideo Kumano, a Dai-Ichi Life elemzője szerint bár hangzatos az APP nyílt végű átalakítása, ám ennek hatása közel sem lesz nagy, mivel jövőre nagy mennyiségben futnak ki rövid lejáratú kötvények, így a becsült havi nettó vételi érték legfeljebb 10 ezer milliárd jen lesz. Mások szerint azért nehezedik nagy nyomás a jegybankra, mert egy tavaly augusztusi megállapodás értelmében a forgalmi adókulcs tervezett megemelését legalább 1 százalékot meghaladó infláció és 2 százalékos reálgazdasági növekedés esetén vezetheti be a kabinet.
Az elsöprő jengyengítést várókat csalódásként érheti a döntés − emelte ki elemzésében az MKB Bank, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddig sem hatásos eszközvásárlási programmal kívánják elérni az inflációs célt, de se a kamatcsökkentés, se a banki tartalékokra fizetett kamat eltörlése nem került szóba. Az sem segített, hogy az APP-t immár nyílt végűvé tették, mivel ezzel egyidejűleg a likviditásbővítés ütemét az eddigi harmadára mérsékelték. Naohiko Baba, a Goldman szakembere szerint viszont ez volt a maximum, amit Maszaki Sirakava által vezetett grémium megtehetett, a kérdés inkább az, hogy az áprilisi jegybankelnökváltást követően mi lesz a folytatás.
Reuters
