Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A döntés egyhangú volt, sőt fel sem vetődött a kamatvágás − mondta a kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke. Amiatt nem változtattak a 0,75 százalékos irányadó kamatlábon, mert a piaci hangulatjavulás reálgazdaságba történő átgyűrűzésére várnak a kormányzók. Draghi szerint csak annyi történt december óta, hogy tovább javultak a piaci indikátorok − így a kötvénypiaci hozamok, cds-felárak, tőzsdeindexek, valamint nőtt az eurózónába beáramló tőke −, az eurózóna pénzügyi rendszerének széttöredezettsége is elkezdett \"gyógyulni\", viszont a középtávú árstabilitásra vonatkozó várakozások nem változtak, ezért nincs szükség a kamatpolitika változtatására.
Az év elején gyengélkedik majd az európai reálgazdaság − vélte Draghi −, a piaci hangulatjavulás azonban lassan, fokozatosan, de még idén átszivároghat a gazdaság nem pénzügyi ágazataiba. A növekedést fenyegető legnagyobb kockázat a vezető európai jegybankár szerint politikai, tehát az ECB által preferált strukturális reformok megvalósításának lassúsága; ezzel összefüggésben Draghi megemlítette azt is, hogy a társadalmak egyre fáradtabbak a folyamatos reformnyomás miatt − ennek ellenére folytatni kell a politikákat. Elismerte ugyanakkor, hogy a munkaerőköltségek csökkentek, a munkaerőpiac rugalmasabbá vált, volt előrelépés a versenyképességben és a folyó fizetési mérlegek is javultak. A másik nagy lefelé mutató kockázat a bankszektorban továbbra is gőzerővel zajló hitelállomány-leépítés, ami miatt az ECB kormányzói továbbra is elkötelezettek a laza monetáris politika fenntartása iránt.
Draghi többször is megemlítette, hogy az inflációt érintő hatások kiegyensúlyozottak: lefelé húzza az árakat a gyenge gazdasági teljesítmény, ugyanakkor az olajárak és egyes országokban a megszorítások részeként bevezetett indirekt adók felfelé gyakorolnak nyomást. Az éves fogyasztói árindex az európai jegybank várakozásainak megfelelően esett az utóbbi hónapokban, és továbbra is azt várják, hogy hamarosan eléri a 2 százalék alatti célt. Mivel az ECB alapszabályában − a Bundesbank mintájára − rögzítik, hogy az árstabilitáson kívül semmi mással nem kell foglalkoznia a jegybanknak, ezért Draghinak aligha van módja arra, hogy ilyen körülmények esetén bármin változtasson.
A kamatvágás kizárása némileg meglepetésként hatott a piacon, az euró például jelentősen (1,3114-ről egészen 1,3214-ig) erősödött a dollárral szemben. Az európai bankrészvényeknél a kamatmarzsok megóvása és így a nyereségesség megmaradása lehetett pozitívum Draghinak a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos optimista hangvétele mellett. A tízéves spanyol kötvényhozam − az európai adósságválság korábban legszorosabban figyelt indikátora − már tegnap reggel az 5 százalékos küszöb alá esett; ha ez így marad, az ECB vezetői még ráérősebbé válhatnak.
