A román állam tulajdonában lévő Transgaz 2015-re képes lesz földgázt exportálni Magyarország irányába az Arad−Szeged gázvezetéken − számolt be a helyi sajtó a cég egy illetékesére hivatkozva. A társaság emellett 24 millió eurót fordít egy, az országot a Duna alatt Bulgáriával összekötő vezeték megépítésére, amely mindkét irányba biztosítja majd az energiahordozó szállítását. Felmerül a kérdés, hogy milyen célt szolgálnak a beruházások, hiszen Románia Oroszországból Ukrajnán keresztül importálja a gáz egy részét, a helyben megtermelt mennyiség a lakossági szükséglet 70-80 százalékét fedezi. Piaci pletykák szerint a kormány az OMV Petrom és az Exxon Mobil által nemrég feltárt hatalmas fekete-tengeri lelőhelyből származó gázra számít, erre utal az is, hogy Bukarest már hallani sem akar a vállalatban birtokolt részesedésének eladásáról. Az OMV többségi tulajdonában lévő Petrom az év elején jelentette be, hogy a Fekete-tengerben hatalmas, 84 milliárd köbméterre becsült gázlelőhelyet fedezett fel, a kitermelhető gáz mennyisége évekre függetlenítené Romániát az orosz gázimporttól. Szerencsés véletlen, hogy 2011-ben nem talált gazdára a 10 százalékos részvénycsomag, a feltárt gázmezők ugyanis várhatóan nagyobb hasznot hoznak majd Romániának, mint ami a papírok eladásából származott volna − jelentette ki Traian Basescu államfő.
A világpiaci feltételek döntik majd el, hogy a Romániában kitermelt energiahordozókat hol értékesíti a vállalat − érkezett hideg zuhanyként az OMV válasza, ami tovább rontott a társaság és Bukarest közötti amúgy is feszült viszonyon. Az akkori kormány 2011 elején valóságos hadjáratot indított az olajtársaságok ellen, amikor az egyre növekvő üzemanyagárak miatt a fuvarozók országos tiltakozó akciókat szerveztek, az üzemanyagárak felülvizsgálatát és az árképzés átláthatóbbá tételét követelve. Idén év elején a vád is megszületett: az olajtársaságok 2010-ben önkényesen emelték az üzemanyagárakat, kartellezés miatt a román versenyhivatal összesen 205 millió euró bírságot szabott ki a helyi jelentősebb olajipari társaságokra − köztük a Molra − is. A politikai elit körében végérvényesen kiverte a biztosítékot a Petrom előző évi jelentése, amely szerint a válság ellenére a társaság 5,3 milliárd eurós forgalom mellett rekordszintű, 887 millió eurós nyereséget termelt, 72 százalékkal többet, mint 2010-ben. Bukarest a bányajáradékok azonnali emelését helyezte kilátásba, az OMV azonban azzal védekezett, hogy a 2004-es privatizációs szerződés tíz évre garantálja, hogy a gáz-, illetve olajilletékek a jelenlegi 3,5, illetve 13,5 százalékos szinten maradnak. Az alkudozások hónapok óta zajlanak, időközben az OMV is engedni látszik. Románia prioritást élvez a Fekete-tengerből kitermelt energiahordozók tekintetében, növelné ugyanakkor a gáztartalékokat, ha Bukarest engedélyezné a palagáz-kitermelést is − jelentette ki nemrég Gerhard Roiss, az OMV vezérigazgatója. Évente 3-4 milliárd euró befektetésekre lenne szükség ahhoz, hogy Románia 2030-ra energetikai szempontból függetlenné váljon, ebben a magánszektor mellett az államnak is részt kell vállalnia, elsősorban befektetésösztönző intézkedések és infrastrukturális fejlesztések terén, ezek nélkül az ország gázexportfüggősége a jelenlegi 20-30 százalékról 50 százalékra emelkedhet a következő 20-25 évben − figyelmeztetett Mariana Gheorghe, az OMV Petrom vezérigazgatója.
Reuters
