Majdnem vágott az ECB

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Megmozgatták tegnap a piacokat Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) elnökének kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján elhangzottak. A forint például a háromheti csúcsot jelentő 284-es szint fölé ugrott az euróval szemben, miután a befektetők szerint januárban 25 bázisponttal vágni fog az ECB, legalábbis Draghi szavaiból sokan ezt olvasták ki. Újságírói kérdésre a jegybankelnök elismerte: hosszas vita alakult ki a csökkentésről, még a negatív betéti kamatráta lehetősége is szóba került.

A piac láthatóan még nem árazott be egy kamatcsökkentési ciklust, sőt − ahogy a jegybanki kommunikáció eddig sugalmazta − arra számított, hogy az ECB megvárja az uniós döntéshozók reformintézkedéseit, valamint a nemzeti kormányok erőfeszítéseinek hatását, mielőtt újabb lépésről döntene. Bár ezzel kapcsolatban semmi konkrét nem hangzott el, a vágásról és a negatív betéti rátáról szóló vita meglephette a piaci szereplőket.

Fokozza a csökkentési várakozásokat, hogy az ECB elemzői stábja lefelé módosította az idei és a jövő évi növekedési és inflációs előrejelzését, ami arra utal, hogy a legutóbbi szeptemberi prognózisokhoz képest nagyobb igény mellett nőtt a jegybanki mozgástér a monetáris lazításra.

Mint Draghi fogalmazott: a pénzügyi stabilitásra ható tényezők kiegyensúlyozottak, a gyenge gazdasági aktivitás mellett az energiaárak és a különböző kormányok indirekt adóemelései mellett a középtávú inflációs várakozások két százalék alatt horgonyzottak. Vagyis az értékelés szerint a jegybanknak van mozgástere további monetáris lazításra anélkül, hogy saját középtávú inflációs célját veszélyeztetné.

A sajtótájékoztatón elhangzott kérdések többsége a jövő heti uniós csúcs bankunióval kapcsolatos előirányzataira vonatkozott. Mielőbb döntést kell hozni a közös bankfelügyeleti rendszerről − hangsúlyozta Draghi −, különben fennmarad a pénzügyi közvetítőrendszer fragmentáltsága, márpedig jelenleg ez veszélyezteti leginkább a monetáris politika céljait. Draghi szerint a hatékony működéshez az eurózónában működő mind a 6000 bank felügyeletét közös intézmény alá kell vonni.

Az ECB-n belül ugyanakkor egyelőre nem kezdődött el a monetáris politikától független felügyeleti központ kialakítása, mivel erre még nem kapták meg a jogi felhatalmazást az uniótól. Első lépésben az uniós vezetőknek kell dönteniük, ezt követően tudja az ECB megkezdeni a felkészülést − figyelmeztetett Draghi, aki szerint a németek javaslata, hogy csak a nagyobb bankok kerüljenek közös felügyelet alá, rombolja a júniusi EU-csúcson megfogalmazott célokat.