Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyelőre minden jel arra utal, hogy a 2014 őszén esedékes államfői választásokig feszült marad a belpolitikai hangulat Romániában, a kormányzó szociálliberális unió borítékolható győzelme sem biztosítaná a stabilitást, hiszen Traian Basescu államfő előreláthatóan megtagadja majd az őt folyamatosan támadó Victor Ponta (felső képünkön) miniszterelnöki kinevezését.
Nem véletlen tehát, hogy a befektetők elsősorban attól tartanak, hogy a politikai érdekek ütközése miatt az új kormány nem lépi majd meg a szükséges intézkedéseket − mondta a Napi Gazdaságnak Diósi László, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület Elnöke, az OTP Bank Románia vezérigazgatója. A válság kirobbanásakor a költségvetésben hatalmas űr keletkezett, a drasztikus kiigazító lépések és a költségvetési szigor azonban a 2009-ben még 7,3 százalékos deficitet 2011-re 4,1 százalékra mérsékelte. Ez a pozitív trend idén is folytatódott, a hiány május óta gyakorlatilag stagnál, októberben mindössze 1,2 százalék volt. Mindez arra enged következtetni, hogy kisebb kiigazításokkal ugyan, de elérhető a 2013-ra tervezett 1,7 százalékos deficit. Megszorítások helyett azonban inkább gazdaságélénkítő intézkedéseket vár a befektetői környezet, a kampányidőszakban tett ígéreteket azonban a helyén kell kezelni. Jelentős áfacsökkentésre, alacsonyabb jövedelemadóra nincs igazán lehetőség a közeljövőben, talán az élelmiszer-ipari termékek áfakulcsának csökkentésére lehet némi esély − véli Diósi. Noha a hivatalos előrejelzés továbbra is 1 százalék körüli GDP-bővülést valószínűsít idén, a vállalatvezetők borúlátóbbak: egyre bizonyosabb, hogy éves szinten nem lesz mérhető növekedés, de a 2−2,5 százalékos jövő évi bővülés is túlzottan optimistának tűnik. Sok függ a mezőgazdaság teljesítményétől, a katasztrofális idei termés alacsony jövő évi bázist képez, ami pozitív hatással lehet az inflációra és a GDP-re is. Kulcskérdés, hogy jövőre hogyan sikerül gazdálkodni az uniós forrásokkal és miből sikerül pótolni a külföldi tőke folyamatosan szűkülő beáramlását.
Az üzleti közeg Diósi szerint nem tervez további megszorításokat, sőt a nominálbérek tekintetében nem túl erős, de határozott növekedéssel számol. A vásárlóerőt az év első felében azonban mérsékeli majd a vártnál magasabb infláció, az árak emelkedési üteme legfeljebb az év második felében lassulhat. A cégek a 2013-as üzleti tervükben nem számolnak a lej jelentős gyengülésével, az euró árfolyama a jelenlegi 4,4−4,5-ös szint közelében marad, noha a volatilitás időnként magas lehet. Bizakodásra ad okot, hogy a kormány ismét megállapodásra készül az IMF-fel, ami a pénzügyi forrásokon túl egyfajta biztonságérzetet, garanciát jelenthet a befektetők számára. Annak ellenére, hogy a jelenlegi piaci hangulat viszonylag jó, az állampapír-kibocsátások sikeresek, nemzetközi szinten számos kérdés vár továbbra is megválaszolásra, az esetleges meglepetésekre pedig nem árt időben felkészülni − figyelmeztet az egyesület elnöke.
Az IMF emellett technikai támogatást is nyújt az adók hatékonyabb behajtásához, az egészségügy és az állami vállalatok átszervezéséhez. A nemzetközi szervezetek jelentős tapasztalatokkal bírnak, érdemes ezekből tanulni, az útmutatásaikat fontolóra venni − véli Diósi A befektetői környezet számára ugyanakkor létkérdés, hogy stabil maradjon a pénzügyi szektor és emelkedjen a likviditás. A jegybank az elmúlt időszakban likviditási korlátozásokkal igyekezett az árfolyam-kilengéseket tompítani, a heti repóügyletek során számos alkalommal felső küszöböt határozott meg, aminek következtében a kereskedelmi bankok kevesebb forráshoz jutottak. A vállalkozások arra számítanak, hogy az alapkamat szintje érdemben nem változik 2013 folyamán, a bankközi kamatlábak befolyásolására inkább a likviditást szűkítő intézkedéseket helyezheti előtérbe a jegybank.
A piac abban bízik, hogy jövőre növekszik majd a hitelek volumene is, a devizakölcsönök korlátozása miatt elsősorban a lejalapú hitelezés nyerhet teret, ami kedvező irányt jelent. A betétállományok esetében is csekély bővülésre lehet számítani, noha a rosszul teljesítő hitelek aránya is előreláthatóan tovább növekedik. Ahhoz, hogy a trend megforduljon, erőteljesebb gazdasági bővülésre volna szükség. A devizahitelek aránya Romániában több más régiós országhoz hasonlóan továbbra is magas, 60 százalék fölötti, a lejhitelek érdemi felfutásához azonban alacsonyabb kamatokra volna szükség. A romániai bankrendszer 2011 óta veszteséges, ennek ellenére a hitelek volumene összességében növekedett, még ha nem is olyan ütemben, mint a válságot megelőző időszakban. A tőkemegfelelési mutató szeptember végén 14,7 százalékon állt, ami a hitelintézetek a helyi piac iránti elkötelezettségét is jelzi. Noha a választási győzelemre esélyes, jelenleg hatalmon lévő kormány az olajcégeket extra adóval tervezi sújtani, a magyarországihoz hasonló ágazati különadókra vagy pénzügyi tranzakciós pluszterhekre a vállalatok és a pénzügyi szektor sem számít. Románia jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, amire érdemes építeni. A külföldi − köztük a magyarországi − vállalatok még messze nem aknázták ki a romániai piacban rejlő üzleti lehetőségeket, nem véletlen, hogy a helyi piac sok cég számára stratégiai fontossággal bír. A fokozódó politikai feszültségek ellenére egyetlen külföldi vállalkozónak sem kell hátrányos megkülönböztetéstől tartania − összegez Diósi.
MTI/EPA
