Kampánykabalává vált az IMF Romániában

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Bukarest csak azt követően kezdhet tárgyalásokat egy újabb pénzügyi védőhálóról, ha előbb teljesíti a jelenlegi megállapodásban vállalt kötelezettségeit − jelentette ki Erik de Vrijer, a román fővárosban tartózkodó IMF-delegáció vezetője Basescu elnökkel folytatott tárgyalásakor. A nemzetközi hitelezők szerint súlyos elmaradások tapasztalhatók a strukturális reformok terén, halaszthatatlanná vált az egészségügy és az oktatási rendszer reformja is. Bukarestnek nem sikerült véghezvinnie az állami vállalatok privatizációját, nem cserélték le a politikai alapon kinevezett cégvezetőket és a magánszektornál felhalmozott adósságállomány sem csökken. A megszorításokra épülő gazdaságpolitikát egy a befektetéseket stimuláló, munkahelyteremtő, hosszú távon is fenntartható programra kell cserélni ahhoz, hogy a gazdaság növekedési pályára állhasson − foglalta össze az IMF elvárásait Vrijer.

Románia teljesítette kötelezettségeinek jelentős részét, az állami vállalatok vezetőinek cseréje folyamatban van, a privatizáció azonban a jelenlegi gazdasági környezetben nem érdeke Romániának − hangoztatta Victor Ponta miniszterelnök. A gazdaság stabil lábakon áll, az államadósság alacsony és a költségvetési deficit a kilencedik hónap végén a GDP mindössze 1,18 százalékán tetőzött. Mindez bizonyossá teszi, hogy szerény, 0,9 százalékos növekedés mellett is tartható lesz az idei 2,2 százalékos deficitcél − állította a kormányfő még azt megelőzően, hogy kiderült: a harmadik negyedévben 0,6 százalékkal zsugorodott a GDP, így legfeljebb 0,2 százalékos bővülésre lehet számítani idén. Ponta szerint egy újabb, egy-két évre szóló IMF-megállapodásra csupán biztonsági okokból van szükség, a védőháló ugyanakkor olcsóbb forrást biztosít a piacokon. A tárgyalások már januárban elkezdődnek, a jelenlegihez hasonló vagy annál lazább megállapodást már februárban jóváhagyhatja az IMF − állítja a kormányfő.

A kétharmados parlamenti többségre számító Ponta progresszív adózást, áfa- és járulékcsökkentést, a minimálbér növelését és jelentős infrastrukturális fejlesztéseket ígér, legádázabb politikai ellenfele, Basescu azonban óvatosságra int. Az államfő állítja: az ő vállára nem nehezedik a választási kampány súlya, ezért tisztábban látja az ország helyzetét. A választások után felálló új kormánynak elsődleges feladata, hogy kidolgozza a strukturális reformokat és javítson az európai források lehívásán, különben Románia elveszítheti a nemzetközi hitelezők bizalmát − hangoztatja az államfő.

Helyi elemzők szerint az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok az év elején kezdődött belpolitikai háborúskodás folytatásának tekinthetők, az IMF-et mindkét fél saját pozíciójának megerősítésére használja. Florin Citu, az ING volt vezető elemzője egyenesen részrehajlással vádolja az IMF-et, mivel szerinte a washingtoni pénzintézet az elmúlt időszakban túlzottan optimista prognózisokat tett közzé, amelyeket később mindannyiszor módosítani kellett. A Romániát kemény megszorításokra kényszerítő Valutaalap saját sikerpropagandája részeként festi rózsaszínre az ország jövőjét, miközben a fejlődést elősegítő javaslatot nem kínál Bukarest számára. Az elemzők attól tartanak, hogy a belpolitikai harc a választások után fokozódhat, amennyiben Basescu az USL győzelme esetén sem kéri fel kormányalakításra Pontát. Amennyiben az USL nem kap kormányalakítási megbízást, kezdeményezni fogják az államfő menesztését − közölte a kormányzó párt. A kampányidőszakban tett ígéreteket a helyükön kell kezelni, a költségvetésre a következő hónapokban súlyos nyomás nehezedik, az előfinanszírozott uniós projektekre elő kell teremteni a forrást, miután Brüsszel befagyasztotta az átutalásokat − hangoztatja Vrijer. A román gazdaság szerény növekedés elé néz 2013-ban, a nemzetközi hangulat romlása, a fokozódó tőkekiáramlás, a növekvő infláció és a halasztott privatizációs folyamatok a tervezettnél alacsonyabb bevételt eredményezhetnek majd a költségvetésben. A nemzetközi hitelezők közös küldöttsége november 6-a és 24-e között tartózkodik a román fővárosban, hogy gazdasági kérdésekben tanácsokat adjon Bukarestnek. A tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak, és az országjelentést is januárra halasztották, éppen azért, hogy a szakemberek véleménye semmiben se befolyásolja a kampányt.