Franciaországban ettől a hónaptól lépett hatályba az EU által is szorgalmazott pénzügyi tranzakciós adó (FTT) - ami nem keverendő össze a magyar tranzakciós illentékként futó sarccal -, de már most kezd világossá válni: a Francois Hollande által bevezetett sarc mindenkit sújt, kivéve azokat, akik ellen bevezették volna: a spekulánsokat - írja a Bloomberg.
A francia miniszterelnök augusztusban nyomta keresztül a parlamenten a 0,2 százalékos tranzakciós adót a részvényvásárlásokra. November 1-től 109,több mint egy milliárd euró piaci értéket képviselő francia részvényt vontak be az adóztatás hatálya alá - egyebek mellett a Sanofit, vagy a Vivendit.
Franciaország az egyetlen európai ország jelenleg, amelyik ilyen adót vetett ki - jegyzi meg a hírügynökség. Több befektető azonban már meg is találta a módját, hogyan kerülje ki az adót: egy származtatott határidős ügyletre, az úgynevezett CFD-kre (contracts for difference) terelődött át a kereskedelem, így az elsőrangú brókercégek (prime brokers) által ajánlott módszerrel az adó megfizetése nélkül lehet a részvények esésére vagy emelkedésére fogadni.
A célkeresztben elvileg a pénzpiacok lettek volna \"nagy P-vel\", ami egyfajta feketedoboz - fogalmazott Jacques Porta, az Ofi Patrimoine pénzügyi tanácsadócég menedzsere a Bloombergnek -, de ehelyett a kisbefektetőket büntetik, akiket nem is lehet hibáztatni, és most már a veszteségektől való félelem miatt elriadnak a piactól.
A kisbefektetőket terhelik
Miközben a francia kormány azzal számol, hogy a tranzakciós adóból a 2012-es költségvetésnek mintegy 530 millió eurós, 2013-ban pedig 1,6 milliárd eurós bevételt hoz, a pénzügyminiszter úgy véli, még túl korai lenne megmondani, hogy ezek a számítások reálisak-e. A Bloomberg szerint a minisztérium egyetértett a tréderek és elemzők azon értékelésével, hogy a piaci szereplők a derivatívák széles spektrumát fogják használni az adó bevezetésének esetén, amelynek következtében a teher nagy része kisbefektetőkre hárul majd.
Egy anonimitást kérő francia pénzügyminisztériumi illetékes, aki a tranzakciós adó javaslatának kidolgozásában részt vett, a Bloomberg szerint úgy vélekedtek: lehetetlen volt a CDF-ekre, vagy egyéb olyan származékos ügyletekre is kiterjeszteni a sarcot, amelyek nem köthetők egy területhez sem.
Hollande maga is elismerte a héten, hogy az adó csak \"mérsékelt\" csapást mér a pénzügyi szektorra. A spekulánsok elleni harcának tervei között emellett a francia bankok esetében a kereskedelmi és befektetési banki tevékenységének szétválasztása, illetve a banki vezetők fizetésére és a spekulatív ügyletekre kivetett magasabb adó is szerepel. Hollande múlt heti bejelentése szerint a banktörvényt várhatóan december 19-én hozzák nyilvánosságra - írja a Bloomberg.
Minél több helyen be kellene vezetni
Míg az adó pénzügyi spekulációra gyakorolt hatása korlátozott, Hollande-nak kétségtelenül segített politikai tőkét kovácsolnia ebből: ez az adó erős politikai üzenetet küld, még akkor is, ha még korai értékelni a piacokra gyakorolt hatását - mondta egy interjúban Gerard Rameix, a francia piaci felügyelet vezetője. A szakember ugyanakkor azt is hozzátette: az adó hatékonysága javulni fog, ha az alapját \"technikailag és földrajzilag\" is szélesítik, vagyis, ha több ország több termékre bevezeti.
Az adó ötlete nem lenne rossz - vélekednek piaci szakértők -, de ahhoz, hogy hatékony legyen, nemzetközi szinten kellene bevezetni. Ha csak néhány ország teszi ezt meg, a sarcot bevezető országban csökkenni fog a forgalom, így az adó kontraproduktívvá válik.
Hollande abban reménykedik, hogy Franciaországon kívül még 11 további európai ország is csatlakozni fog Franciaországhoz és bevezetik a tranzakciós adót a jövő évtől. Ezek között az országok között lenne Hollandia, Németország, Belgium, Portugália, Szlovénia, Ausztria, Görögország, Olaszország, és Spanyolország. Európa legnagyobb pénzügyi központja, az Egyesült Királyság ellenzi ezt a típusú tranzakciós adót, de ott már létezik egy sarc.
