Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az államigazgatás tervezett reformjáról szóló beszédében Alekszandr Lukasenko belorusz elnök kijelentette, hogy döntött: elbocsátják az apparátusban dolgozók 25-30 százalékát, mivel nincs rájuk szükség. Eközben vadul folyik az inflációt felhajtó pénznyomtatás: Sztaniszlav Bogdankevics, a jegybank volt kormányzója szerint míg az árutömeg 3, a pénzellátás 8 százalékkal bővült az év első nyolc hónapjában. A bérek emelkedtek, de nincs elég valuta az import növelésére, így a kínálat elmarad a kereslet mögött, ami szintén felhajtja az árakat. A kormány központi áremelései is ezt erősítik: a múlt héten például 30 százalékkal emelték a sertés és a marha maximált vágóhídi árát, ismét drágultak az üzemanyagok, a minszki tömegközlekedés és a cigaretta − írta a Telegraf.
Miközben Lukasenko minden kritikát visszautasít, és magabiztosan közölte, hogy végső esetben biztosan számíthat az oroszok segítségére, kormánya és jegybankja nem ennyire optimista. A Belarus Digest értesülése szerint Mihail Mjasznyikovics miniszterelnök és Nadzseja Jermakova, a jegybank elnöke közös levélben fordult az Eurázsiai Gazdasági Közösség (EurAsEC) válságellenes alapjához. Ebben felhívták a figyelmet arra, hogy a következő hónapokban több hiteltörlesztést kell végrehajtson Belarusz, emiatt az augusztus 1-jén még 8,23 milliárd dolláros valutatartaléka októberre 6,4 milliárdra süllyed. Mivel az ország gazdaságának havi importigénye közel 4 milliárd dollárt tesz ki, a tartalék csak 1,6 havi szükséglet kielégítéséhez elegendő. Ezt az év végére privatizációs bevételekből két hónapra akarják emelni, de a nemzetközi pénzügyi intézmények (és az EurAsEC is) háromhavit tartanak biztonságosnak. Emellett a levél szerint számos kockázat fenyegeti a belorusz gazdaságot. Ezek közé sorolják az árui iránti külföldi kereslet csökkenését, a közvetlen külföldi befektetések alacsony szintjét, a nemzetközi pénzpiacokon való hitelhez jutás korlátozott lehetőségét és a hitelállomány kedvezőtlen szerkezetét a túl sok rövid lejáratú kölcsön miatt. Ezért az aláírók hangsúlyozták, igen fontos számukra, hogy az oroszok vezette közösség folytassa megígért hiteleinek folyósítását. Kérésük nem indokolatlan, mert már többször fenyegettek annak leállításával az oroszok, elsősorban a Minszk által vállalt privatizációs program végrehajtásának elmaradásaiért.
A helyzet jövőre még rosszabb lehet. A jegybank adatai ugyanis azt mutatják, hogy 2013-ban legalább 8 milliárd dollárt kell külföldre kifizetnie a kormánynak: 4 milliárdot hiteltörlesztésre, 4 milliárdot az oroszok szállította olajért, amit feldolgozva adnak el Európában. A külföldi befektetésekre pedig nemigen számíthatnak: az idei első félévben összegük 605,7 millió dollár volt, de ez főleg már ott működő beruházások reinvesztálása volt, újak nemigen jöttek, sőt egyre többen hagyják el közülük Belaruszt. Ami pedig a privatizációs bevételt illeti, 2012 első hat hónapjában alig több mint 1 millió dollárt sikerült produkálni, nem kis részben azért, mert Lukasenko nem helyesli.
Nyíl lefelé:
A valutatartalék 1,6 havi importhoz elegendőre zuhant
