Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hatályba lépett végre az Európai Stabilizációs Mechanizmus, köszönhetően a német alkotmánybíróság zöld jelzésének, majd az ezt követő gyors államfői aláírásnak. Mivel a ratifikációs folyamat elérte a 90 százalékos szintet, működésbe léptethető az ESM mandátuma, vagyis a bajba jutott tagállamok finanszírozásához elkezdhet önállóan forrást gyűjteni a piacon. Szakértők szerint ez az utóbbi idők legkomolyabb lépése az eurókötvények irányába, bár konkrétan még nincs szó önálló kibocsátásról, hiszen az ESM által gyűjtött források fedezetéül továbbra is a tagállamok állampapírjai szolgálnak (meghatározott kvóta mellett).
A jelenleg futó három mentő csomagnál (ír, görög, portugál) eddig nem éreztette hatását a kötvénypiacon, hogy az ESM elődje, az Európai Pénzügyi Stabilizációs Eszköz (EFSF) is saját pénzszerzéssel tudott finanszírozni − hívták fel a figyelmet elemzők. Ám a Goldman Sachs egy friss tanulmánya szerint, ha például Spanyolország is segítségre szorulna, az akkora forrásgyűjtésre késztetheti az ESM-et, ami már számottevő hatással lenne néhány, egyelőre likvid euróország kötvénypiacára. A Goldmannél úgy látják, hogy elsősorban azok az országok kerülhetnek bajba, ahol valami nincs rendben a fundamentumokkal (például az adósságállomány mérete), ám a kedvező nemzetközi hangulat miatt olyan alacsonyra estek a spreadek, hogy azok akár a frissen kibocsátásra kerülő ESM-kötvényeké alá is kerülhetnek.
Ebben az esetben azonban a befektetők − főleg egy bizonytalanabb légkörben − inkább a nagyobb hozamot kínáló és biztonságosabb ESM-kötvényekbe menekülhetnek, mint mondjuk a tanulmány által megnevezett belga, francia vagy osztrák állampapírpiacra. Ezeken a piacokon szélsőséges esetben komoly hullámokat is verhet egy jelentősebb ESM-kibocsátás, ezért elemzők szerint azokat érdemes lenne úgy időzíteni, hogy figyelembe veszik a nagyobb finanszírozási igénnyel működő országok adósságlejárati struktúráját. Ráadásul, ha az ESM kibocsát, akkor − a fedezeti szabályok miatt − közvetett módon növeli a tagállamok adósságát. A Goldman számítása szerint például a belga GDP 1 százalékának megfelelő ESM-kibocsátás 25 bázisponttal emelheti a belga hosszú hozamokat, míg a franciák esetében 10 bázispontos extra felár jelentkezne.
Más szakértők szerint viszont nem várható számottevő hatás a piacon két ok miatt: egyfelől mert a nagy intézményi befektetők, illetve kötvényalapok kötvényindexekkel kereskednek, márpedig az ESM által kibocsátott instrumentum semelyik indexnek nem lesz tagja. (Más kérdés, ha egyszer tényleg lesz igazi eurókötvény, ami indexbe is kerülhet, annak lehet hatása a piacokra, ám annak a papírnak éppen az lesz a lényege, hogy helyettesítse a szuverének által kibocsátottakat.) Másfelől, bár banki licenc jogot egyelőre nem kap az ESM, valószínűleg valamilyen formában az ECB-től is forráshoz juthat, vagyis egyáltalán nem lesz akkora mértékben a piacra utalva, mint egy szuverén adósságfinanszírozó. Elemzők szerint az ESM igazi hatása inkább abban rejlik majd, hogy az ECB által indított kötvényprogramhoz (OMT) való megfeleléshez kell majd ESM programot is kérni.
