Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az eurózónát dúló válságjelenségek ellenére továbbra is úgy tervezzük, hogy 2014-ben bevezetjük az eurót − nyilatkozta a Wall Street Journalnak Valdis Dombrovskis lett miniszterelnök. Nem osztotta a közös valuta jövőjével kapcsolatos tragikus jóslatokat, és kifejtette, hogy meggyőződése: az eurózóna-tagság növelni fogja az országa iránti bizalmat és a külföldi befektetéseket. Emlékeztetett arra, hogy Észtországnak csatlakozása évében, 2011-ben 7,6 százalékkal nőtt a gazdasága, jelentős mértékben a külföldi befektetések megugrásának köszönhetően.
Lettország, amelyet egész Európában a leginkább sújtott a válság − 2008−2009-ben 25 százalékkal zuhant a GDP −, már a növekedés útjára lépett: a második negyedévben éves összehasonlításban 5 százalékkal bővült a bruttó hazai termék. Ehhez azonban szükség volt a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió 7,5 milliárd eurós hitelére, a költségvetési kiadások drasztikus csökkentésére és az adók felemelésére.
A Bloomberg szerint Dombrovskis idén 4 százalékot meghaladó, jövőre pedig 3,7 százalékos GDP-növekedést vár, és jó úton halad az eurózónához való csatlakozás valamennyi feltételének teljesítéséhez. A Business New Europe szerint azonban ennek ellenére nincs garancia arra, hogy az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank jóváhagyja belépését a megtépázott elit körébe. A lett gazdasági eredmények hullámzása miatt könnyen oda juthatnak, hogy érdemes még várni, míg az ország bizonyítja jelenlegi stabilitásának fenntartható voltát. Dombrovskis azonban hallani sem akar erről, különös tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság is aláírta a pénzügyi mentő csomaghoz kapcsolt memorandumot, amely szerint Lettország 2014. január 1-jével belép az eurózónába.
Reuters
Ha ez egyáltalán lehetséges, a rigai jegybank még a kormánynál is lelkesebb híve az euró bevezetésének. Számításai ennek várható hatásáról elképesztőek. Úgy vélik, hogy a közös valuta bevezetése 2020-ig 7,4 százakkal járul hozzá a GDP emelkedéséhez, 15,9 százalékkal a beruházások és 5 százalékkal az export növekedéséhez, és a hosszú lejáratú hitelek kamatát 0,5 százalékkal fogja csökkenteni. Ennek ellenére a lett közvéleményt inkább az eurózónából érkező ijesztő hírek befolyásolják. A Latvijas Fakti közvélemény-kutató augusztusi felmérése szerint a letteknek csak 35 százaléka támogatja az euró bevezetését, míg 59 százalék ellenzi. Szeptemberben a helyzet jelentősen tovább romlott: most csupán a 2 milliós népesség 14 százaléka állt ki az euró mellett. Azonban az ügy nem igazán izgatja a lakosságot, még csak felhívás sem hangzott fel, hogy népszavazással döntsenek az euró bevezetéséről.
Az októberi parlamenti választások előtt a népszerűségi listát vezető litván szociáldemokraták vezetője viszont irreálisnak minősítette az euró 2014-es bevezetését hazájában. Algirdas Butkevicius szerint ezt legalább egy-két évvel el kell halasztani − írta a Bloomberg. A baloldali politikus, akinek pártja 10 százalékkal előzte meg a jobbközép kormánypártot a közvélemény-kutatásokban, 2004−2005-ben pénzügyminiszter volt. Az a véleménye, hogy véget kell vetni a megszorításoknak, ezzel együtt vállalják a költségvetési hiány leszorítását jövő évben a GDP 2,5 százalékára. Ezt a Baltic Business News szerint az adóbehajtás hatékonyságának fokozásával, az adókedvezményekkel való visszaélések letörésével, az ingatlanadó körének szélesítésével és a készpénzfizetés 5000 litasra (1888 dollár) való leszorításával remélik elérni.
