Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A várakozásoknak megfelelően 0,75 százalékon hagyta az eurózóna irányadó kamatrátáját az ECB kormányzótanácsa tegnapi szlovéniai ülésén. Elemzők nem számítottak sem kamatváltoztatásra, sem pedig a kamatfolyosó szimmetriájának megtörésére, így a betéti kamatláb is nulla százalék maradt. A tartásról egységesen döntött a tanács, vagyis nem tárgyaltak vágásról − mondta Mario Draghi, az ECB elnöke a döntést követő tájékoztatón. Draghi lényegében a jegybank korábbi értékelését ismételte meg, e szerint a gazdasági növekedésre továbbra is lefelé mutató kockázatok hatnak, az idei második negyedévben 0,2 százalék volt az eurózóna növekedése, míg a harmadik negyedévben változatlan GDP-rátát vár az ECB. Bár az infláció szeptemberben némileg megugrott (az augusztusi 2,6 százalékról 2,7 százalékra), ennek oka elsősorban az energia és az élelmiszerek árának emelkedése, valamint a fiskális alkalmazkodás okozta indirekt adóemelések.
Az ECB arra számít, hogy a 2 százalékos középtávú inflációs cél a jövő év közepén elérhető, így az inflációs kilátások kiegyensúlyozottak, a várakozások pedig horgonyzottak maradnak, köszönhetően az eurózónát érintő magán- és szuverén adósságleépítések deflációs hatásának. Az utóbbival kapcsolatban Draghi kiemelte, hogy az eurózóna egyes területein lényegében leállt a hitelpiac, vagyis a közös térség fragmentáltsága továbbra is akadályozza a monetáris transzmisszió működését. A jegybank éppen a monetáris egység helyreállítása céljából indította a múlt hónapban a kötvényvásárlási programját (OMT).
Az OMT nem helyettesíti a piaci forrásszerzést, ezért tették a programban való részvétel feltételei közé a tőkepiachoz történő teljes hozzáférést. A jegybank emiatt nem tart attól sem, hogy egyes eurózóna-tagországok adósságlejáratának szerkezetére negatívan hathat vissza, hogy az OMT csak rövid futamidejű kötvények vásárlására kapott felhatalmazást − mondta egy kérdésre az elnöki. Véleménye szerint a lejárati szerkezet torzulásának jelentős lenne a költségvonzata az adósságfinanszírozásban, miközben a piaci hozzáférés eleve segíti a lejárati szerkezet fenntartását, ezért értelmetlen lenne az OMT-hez igazítani az új kibocsátások lejárati struktúráját.
Napi grafikonok
Szokásához híven Draghi arról is beszélt, hogy az ECB nem helyettesítheti a válságkezelésben a kormányokat, és bár jelentős előrelépések történtek például Portugáliában és Spanyolországban, továbbra is maradt tennivaló. Portugália egyelőre nem felel meg az OMT-ben való részvételre, mivel nincs teljes körű piaci hozzáférése. A program megfelelési kritériumai pedig azért fontosak, mert garanciát nyújtanak a jegybank függetlenségére, valamint csökkentik a tagállami visszaélések lehetőségét, így összességében nem alakulhat ki a monetáris finanszírozás veszélye. Az ECB egyértelműen a monetáris mandátumának keretei között jár el az OMT-vel, amelyet mostantól bármikor bevethet − fogalmazott az elnök.
