Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miután a moszkvai jegybank váratlanul 0,25 százalékkal, 8,25 százalékra emelte az irányadó kamatlábat, szakértők aggodalmuknak adtak hangot, hogy ez a lépés tovább lassíthatja az ország gazdasági növekedését. A bank az infláció emelkedése miatt szánta rá magát a döntésre. Az aszály pusztítása miatt rossz termés egész nyáron felfelé nyomta az élelmiszerárakat, márpedig az élelmiszerek adják az orosz bevásárlókosár harmadát, vagyis szerepük meghatározó az infláció alakulásában.
Az éves infláció 6,3 százalékra emelkedett, meghaladva az év végére eredetileg kitűzött 6 százalékos jegybanki célszámot. Oroszország 2012-t húsz éve a legalacsonyabb, 4 százalékos inflációval kezdte, most pedig a központi bank sokak szerint kénytelen lesz prognózisát 7 százalékra emelni.
Közgazdászok hónapok óta vitatkoznak a kamatemelés lehetőségéről, és sokan közülük annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az élelmiszerárak emelkedését a természeti erők, vagyis Isten okozta, nem a fiskális politika hibái, ezért felesleges harcba szállni vele. A Troika Dialog, a legnagyobb orosz befektetési magánbank vezető közgazdásza, Jevgenyij Gavrilenkov szerint az alapvető probléma az, hogy ezt a fajta inflációt nemigen befolyásolja a kamatemelés, viszont torzítóan hat a gazdaságra, ami legalább akkora kárt okoz, mint az infláció. A monetáris tényezők okozta pénzromlást jól kézben tartotta a jegybank, a maginfláció augusztusban 5,5 százalékos volt, vagyis a kitűzött határon belül maradt.
Ahogy lefut az élelmiszerárcsúcs, csökkenni fog az infláció is, és a pénzkibocsátást a jegybank kézben tartja. Most növelte ezermilliárd rubellel a bankszektornak nyújtott hiteleit, és ennek folyósítását bármikor leállíthatja, hogy visszafogja az inflációt, és ehhez még csak kamatot sem kell emelnie.
A hosszú éveken át tartó hiperinfláció után ez igen kényes kérdés. A jegybank csak a közelmúltban kezdett átállni a valutaárfolyam-stabilitás fenntartásának politikájáról az inflációellenes politikára, azonban számos szakértő máris megkérdőjelezi ennek helyességét.
A Danske Bank elemzői rámutattak, hogy lassul a gazdasági növekedés: a GDP bővülése az első negyedévi 4,9-ről a második negyedévben 4 százalékra lassult éves összehasonlításban, és a monetáris politika szigorítása csak ronthat a helyzeten, anélkül, hogy ténylegesen fékezni tudná az árak emelkedését. Ennek ellenére elemzők arra számítanak, hogy talán már a jövő hónapban sor kerülhet egy újabb 0,25 százalékos kamatemelésre.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy az élelmiszerek árának emelkedése csak egyik tényezője az inflációnak, a másik a hitelek kiáramlásának jelentős erősödése. A jegybank adatai szerint a lakossági fogyasztási célú hitelek összege az év első felében 43 százalékkal emelkedett, ami már túlfűtöttnek minősül − a biztonságos növekedés határának a 28 százalékot tartják. Ugyanakkor a vállalatok hitelfelvétele sokkal lassabban bővül, ami az ipari termelés növekedésének lassulását hozza magával − írta a The Moscow Times.
