Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hogy megmentse az ország költségvetését, az ukrán kormány Kína szemétdombjává teheti az országot − írta a kijevi KW. A cikket ismertető UNIAN hírügynökség az ország gazdasági helyzetét ismertetve beszámolt arról, hogy szeptember 4-én napközben leállt a kereskedés a valutapiacon, mert elfogyott a dollár, amelynek árfolyama a nap végére 8,14−8,15 hrivnyára ment fel. A jegybank nem avatkozott be, mert a megugrást ideiglenesnek minősítette. A folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 5,5-ről idén a GDP 6,5 százalékára nőhet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint.
Az ország vezetése, amelynek aligha van reménye arra, hogy megállapodhat az IMF-fel és hozzájut 15,2 milliárd dolláros befagyasztott hitelkerete további részleteihez, miközben Moszkva továbbra is elutasítja az Ukrajna számára igen kedvezőtlen gázszállítási megállapodás módosítását, most kelet felé fordul, és kínai mentőövben reménykedik. Úgy tűnik, ez nem is alaptalan: csak az elmúlt két hónapban két hitelmegállapodást kötött Pekinggel. Az egyik alapján 3 milliárd dollárt kap a mezőgazdaság fejlesztésére, a másik 3,656 milliárdot juttat a Naftogaz Ukrainy állami olaj- és gázmonopóliumnak a gáztüzelésű erőművek hazai szénre való átállítására.
Az ukrán sajtó szerint tavaly széles körben terjedt a pletyka, hogy a kínaiak felajánlották: felvásárolják Ukrajna teljes szuverén küladósságát. Bár ennek semmi nyoma, a kapcsolatok viharos gyorsasággal erősödnek, ami jobb helyzetbe hozza az országot az oroszokkal folytatott tárgyalásokon és jelentős piacot nyithat elsősorban mezőgazdasági exportja számára − nyilatkozta az ukrán elemző központ elnöke, Olekszandr Ohrimenko. Ez lehetővé tenné a fémipari termelés és ezzel orosz gázfogyasztásának visszafogását. Mivel a kínai hitelek konkrét célok realizálását szolgálják, a kínaiak jelentős haszonra tehetnek szert e kapcsolat révén, hiszen a szükséges berendezéseket és technológiákat a kölcsönből náluk veszik meg az ukránok. Ezzel a mindkét fél számára hasznos együttműködéssel viszont − az IMF hitelét visszautasítva − Ukrajna a kínaiakkal szemben kerül függő helyzetbe − írta cikkében a KW.
A hagyományos Európai Unió−Oroszország−Egyesült Államok háromszög túl szűkké vált Ukrajna számára − nyilatkozta a Den című lapnak Konsztantyin Griscsenko külügyminiszter, aki szerint ugyan a legfontosabb az európai integráció, de Ukrajna egyre több forráshoz jut más országoktól, főleg Kínától.
A Business Week számításai szerint az egyéb megállapodásokkal együtt Kijev közel 9 milliárd dollárra számíthat Pekingtől, amely Európa legnagyobb vasérc-kitermelőjétől és kukoricatermelőjétől nyersanyagokhoz és élelmiszerekhez juthat. Ennek fejében hajlandók a hagyományos hitelezőkkel szemben − mint az IMF, az EU és Oroszország − feltételek nélkül kölcsönt nyújtani. A kétoldalú kereskedelem értéke tavaly 8,5 milliárd dollár volt, s az ukrán importban Oroszország mögött Kína a második helyre jött fel, megelőzve Németországot.
