Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Általánosan elfogadott tétel, hogy a jobb élet reményében a fiatalok faluról a városokba költöznek − Lengyelországban azonban nemcsak leállt, hanem visszájára is fordult ez a folyamat. A tavalyi népszámlálás tanúsága szerint a lengyel falvakban több mint 2,3 millió aktív korban levő ember él, ami 54 ezerrel több a kilenc évvel ezelőttinél, az idősek aránya 0,1 százalékkal csökkent, és mindössze 15,5 százalékot tesz ki. Ugyanezen idő (2002−2011) alatt 486 ezerrel emelkedett a falvak lakóinak száma, miközben a városoké több mint 204 ezerrel mérséklődött.
Ennek oka, hogy egyre kevesebb fiatal hagyja el faluját, mert nem talál magának munkát a városban − mondta Irena Kotowska demográfus. Mind többen választják a biztonságot, amit akár egy apró gazdaságban élvezhetnek, mint a munkaerőpiac bizonytalanságát, ahol a városiakénál gyengébb − általában csak általános iskolai − képzettségük rontja esélyeiket. Ugyanez a helyzet a külföldi munkavállalással is − nyelvtudás és szakképzettség hiányában nincs reális esélyük az emigrációra. A fiatalodáshoz hozzájárult, hogy falun több gyerek születik, mint városban. Emellett megindult a stabil anyagi helyzetet élvező 35−50 évesek falura költözése. A fiatalodást segítő, de negatív tényező, hogy valamivel nagyobb a halandóság a városokon kívül: míg a városokban 100 ezer lakosra 755, falun 817 halál jutott.
A szakértők szerint a következő években azonban mind falun, mind a városokban felgyorsul a népesség elöregedése. A varsói központi statisztikai hivatal számításai szerint az aktív koron túl lévők aránya 2035-re országosan a jelenlegi 16,9 százalékról 26,7 százalékra emelkedik.
