Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Profitrealizálással ünnepelte tegnap a piac, hogy az ECB kamatmeghatározó ülésén a már megszellőztetettel lényegében azonos kötvényvásárlási programról döntött (az előző napokban ennek részleteiről írtak a világsajtóban, ami komoly vételi erőt generált a nagyobb piacokon).
Két dolog miatt sikerült mégis csalódást keltenie az eurózóna jegybankjának: egyfelől az ülésen változatlanul a rekordalacsony, 0,75 százalékos szinten hagyta a kormányzótanács az irányadó kamatrátát. Előzetes elemzések arról szóltak, hogy az ECB jó eséllyel folytathatja a júliusban megkezdett csökkentést, hiszen a betéti ráta nullára eresztése akkor az eurózóna kereskedelmi bankjait arra sarkallta, hogy jelentős mértékben helyezzenek át pénzt az ECB-nél tartott tartalékaikból. A vágás ellen szólhatott, hogy az ECB nem akarhatta megbontani a kamatcsatorna szimmetriáját, márpedig enélkül − egy csökkentés esetén − a betéti ráta a negatív tartományba került volna, ami a jelenleg is likviditási problémákkal küszködő bankokat hozta volna nehéz helyzetbe. Ráadásul, ha a most hivatalosan bejelentett nyílt monetáris tranzakciók (OMT) program keretében a piacba pumpált összeget sterilizálni akarja az ECB, akkor éppen a kereskedelmi bankoktól gyűjtött betéteken keresztül tudja majd kivonni a pénzt, vagyis kontraproduktív lenne a negatív betéti kamat.
Nem mindenki értett egyet
A másik kiábrándító hír, hogy Mario Draghi, az ECB elnöke a döntést követő sajtótájékoztatón azt mondta, nem volt teljes az egyetértés a kormányzótanácsban az OMT-vel kapcsolatban, egyvalaki ugyanis ellenezte. Később a Bundesbank közleményben tette egyértelművé, hogy elnöke, Jens Weidmann volt az: a kötvényvásárlás \"túl közel van a pénznyomtatással való finanszírozáshoz\" − közölte a Buba. Az államkötvény-piaci beavatkozás azzal a kockázattal jár − tette hozzá −, hogy a központi bank végső soron számottevő kockázatokat oszt vissza az adófizetőkre.
Az aktuális gazdasági helyzetről is sikerült újabb borús képet festeni. A jegybanki elemző stáb júniushoz képest rontotta a jövő évre vonatkozó prognózisát: e szerint idén mínusz 0,6−plusz 0,2 százalékos, jövőre pedig mínusz 0,4−plusz 0,6 százalékos lehet a növekedés az eurózónában. Az infláció az energiaárak emelkedése miatt erősödhet, idén 2,4−2,6, jövőre 1,3−2,5 százalékos ütemre számítanak.
Napi grafikonok
Korlátlan lesz a jegybanki program
A hivatalosan is bejelentett OMT program során a jegybank eseti alapon dönt a kötvénypiaci intervencióról, amihez nem szab hozam- vagy hozamfelárplafont. (Ez azért fontos, mert egy automatikus mechanizmusban a piaci szereplők tesztelhetnék a jegybankot, és a sávszéleken nyomás alá helyezhetnék egyes kötvények hozamait.) A sajtótájékoztatón Draghi többször hangsúlyozta, hogy a jegybanki mandátumon belül zajlik majd az OMT és az ECB független intézményként döntött. Az ECB szigorú megfelelési feltételeket fog támasztani az intervencióhoz, például hogy az adott ország vegyen részt az EFSF/ESM mentőprogramjában és feleljen meg az ottani makrofeltételeknek. Emellett preferált kondícióként az IMF részvételét is említette Draghi, ám ez nem lesz kötelező. Az ECB függetlenségével kapcsolatban pedig azt mondta, hogy a mostani döntéssel nem akartak más független intézményekre várni (utalva nyilván az ESM mandátumának jövő héten esedékes német alkotmánybírósági jóváhagyására).
Az EFSF/ESM elsődleges aukciókon való belépésével szemben az OMT a másodpiacon fog vásárolni, és − mint sejteni lehetett − a rövid oldali hozamokra lő: 1 és 3 éves futamidő közötti papírokra. A program korlátlan, nincs mennyiségi cél: addig tartja fenn a jegybank, amíg a monetáris politikai transzmissziós csatornák megkívánják, és amíg a jelenleg fragmentált monetáris övezet ismét egységessé nem válik − hangsúlyozta Draghi.
Az ECB sem lesz különb a többi befektetőnél
A kockázatokkal kapcsolatos kérdésre Draghi úgy felelt, hogy mivel meghatározott lejáratú kötvényeket fognak vásárolni, fennállhat a veszélye, hogy ezeken a lejáratokon egyes országok megnövelik a kibocsátást. Ez a lejárati szerkezet torzulásához vezethet − ismerte el −, amit csak nagyon lassan lehet helyrehozni. Aggályos lehet az is, hogy az európai jegybanki rendszerben részt vevő központi bankok súlyuknak megfelelően fognak osztozni a kockázatokon, ami megint csak erősíti a német aggodalmakat. Befektetői szempontból viszont jó hír, hogy az ECB csakugyan nem kap szenior státust a mérlegébe kerülő kötvényeken, vagyis ugyanazon elbírálás alá fog esni, mint bármelyik magánbefektető.
Napi grafikonok
