Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csehországban újra a figyelem középpontjába került a cseh egyházak vagyonának visszaadása körüli vita, miután a jobbközép kormány restitúciós törvényjavaslatát, amelyet az alsóház már megszavazott, a parlament baloldali többségű szenátusa elutasította. Ez a kárpótlási és reprivatizációs ügy a rendszerváltás óta húzódik, bár az államosított, elkobzott magánvagyonok túlnyomó többségét − házakat, kastélyokat, gyárakat, műkincsgyűjteményeket − visszaadták. Az egyházak is visszakapták régi épületeiket, de a földjeiket és erdeiket nem. A kormány most azt javasolta, hogy 75 milliárd korona értékű földet adjanak vissza és a következő 30 év alatt az inflációval kiigazítva fizessenek 59 milliárd koronás (3 milliárd dollár) kártérítést a többiért. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor 17 év alatt megszüntetnék a papi fizetések folyósítását, ami jelenleg a költségvetést terheli.
A törvényjavaslatban megnevezett 16 keresztyén és egy zsidó egyház közül a pénz oroszlánrésze − 47 milliárd korona − a római katolikus egyházat illetné, amely 1948 előtt mintegy 1000 négyzetkilométernyi földet birtokolt Csehországban.
A tervezet ellenzői egyrészt a választók egyházellenes érzéseire (Csehországban a legkisebb a hívők aránya Európában) építenek, ami különösen erős a római katolikus egyházzal szemben, amely az elnyomó osztrák hatalom vallását testesítette meg a husziták örököseinek szemében. Másik érvük, hogy ez újabb terhet jelentene a gazdasági recesszióval küzdő ország számára. A kormányjavaslat támogatói viszont a magántulajdon szentsége mellett azzal érvelnek, hogy bár az 59 milliárd korona soknak tűnik, 30 évre elosztva már egyáltalán nem megrendítő és a papság állami fizetésének megszüntetése némileg csökkenti. Emellett a földek tulajdonjogának vitatott volta miatt hektárok ezrei hevernek kihasználatlanul szerte az országban − írta a The Prague Monitor. A cseh települések szövetségének adatai szerint emiatt a nagyjából 6000 településből mintegy 500 sem állami, sem uniós segítséget nem kaphat projektjeikhez.
A csehek többsége azonban nem ért egyet ezzel. Egy közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 69 százaléka ellenzi a kormány törvényjavaslatát, csak 31 százalék helyesli és csupán 8 százalék áll határozottan mellette.
Meglepő módon nem csupán a baloldaliak ellenzik a törvény elfogadását. Egy 30 fős csoport − vezető értelmiségiek, protestáns papok és teológusok is − az elvetésére szólított fel petíciójában. Ezt azzal indokolták, hogy elfogadása elmélyítené a szakadékot a hívők és a nem hívők, valamint az egyházak és az emberek között. A megbékélés és a hit szellemében arra hívták fel az egyházakat, hogy a visszaszerzett vagyonnak legalább egy részét osszák meg a társadalommal − jelentette a CTK hírügynökség.
