Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Újabb korszakos ülést tart az ECB kormányzótanácsa csütörtökön. Várhatóan nem a kamatdöntés kelt majd izgalmat − bár meglepetést akár még e témában is okozhat Frankfurt, amely júliusban váratlanul csökkentette jelenlegi rekordalacsony szintjére az alapkamatot. Ennek nyomán esett a banki betéti kamatráta is nulla százalékra, ami a kereskedelmi bankokat szinte azonnal arra késztette, hogy a jegybanknál tárolt tartalékaik egy részét máshova helyezzék.
A reálgazdaságban eddig nem sok változást sikerült elérni a konvencionális monetáris eszközökkel. Mario Draghi ECB-elnök a múlt szerdán megjelent cikkében ezt úgy fogalmazta meg, hogy a periférián kialakult indokolatlanul magas hozamkörnyezet \"zavarja a monetáris politikai transzmissziós csatornák működését\". Vagyis az európai hitelintézetek továbbra sem hajlandóak a spanyol vagy éppen az olasz állam finanszírozására. Draghi a cikkben lényegében azt üzente, hogy az ECB nyíltpiaci műveleteken keresztül stabilizálni szeretné a rendszert. Emiatt valamennyi piaci szereplő most azt várja, hogy csütörtökön a jegybank felújítja közvetlen kötvényvásárlási programját a periférián.
Az elnök kijelentése komoly hullámokat keltett az ECB kormányzótanácsában, amelynek tagja a Bundesbank elnöke, Jens Weidmann is. Weidmann szerint a jelenlegi monetáris körülmények között nem lehet felújítani a programot, illetve, mivel a kötvényvásárlás az európai jegybankok rendszerének együttes mérlegében okozna kockázatot, arról nem elég az ECB kormányzótanácsának döntése, hanem a nemzeti parlamentektől is felhatalmazás kellene.
Elemzők szerint lesz csütörtökön bejelentés, ráadásul néhányan tudni vélik, hogy az ECB-ben meghatározzák majd, hogy a hozamgörbe melyik oldalát fogja megcélozni az EFSF-fel közösen végrehajtott intervenció. Értesülések szerint a kockázati árszintek miatt a rövid oldalra fognak koncentrálni. Mások nem ilyen biztosak a mostani bejelentésben. Egyfelől az Eurostat legfrissebb gyorsjelentése igazolni látszik a Bundesbank félelmét, augusztusban ugyanis 2,6 százalékra emelkedett az eurózóna fogyasztói árindexe az előző havi 2,4 százalékról (tehát távolodik a 2 százalékos jegybanki céltól). Másfelől Németországban szeptember 12-én dönt az alkotmánybíróság az EFSF/ESM kibővített mandátumáról, ami alapvetően meghatározza majd a bankunió kontúrjának év végéig tervezett kialakítását.
Az ECB számára megoldás lehetne, ha a jegybank sávba szorítaná az eurózóna hozamszintje közötti különbségeket, vagyis maximálná a periféria hozamfelárát, és csak a sávhatárok megsértése esetén indítana be egy automatikus intervenciót. Egyelőre ezt az ötletet hivatalos fórumokon eddig elvetették. Draghi annyit ígért, hogy amennyiben lesz beavatkozás egyes szuverén adósságpiacokon, ahhoz gazdaságpolitikai feltételeket is szabni fognak. Ám ahhoz, hogy a rendszer jól működjön, égetően szükség lenne a közös gazdasági kormányzásra.
