Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az eurózóna problémái ellenére Lettország kitart amellett, hogy 2014-ben be akarja vezetni a közös pénzt − írta a Baltic Business News (BBN). Annak érdekében, hogy teljesíteni tudja a maastrichti kritériumokat, a kormány július 1-jétől 22-ről 21 százalékra mérsékelte az általános fogyasztási adót az infláció visszafogása érdekében. A Centrala statistikas parvalde, a központi statisztikai hivatal most hozta nyilvánosságra a júliusi adatokat, amelyek azt mutatják, hogy bár e lépésnek volt némi hatása, áttörést egyáltalán nem hozott. A kiskereskedelmi árak mindössze 0,5 százalékkal voltak alacsonyabbak a júniusiaknál.
A pénzügyminisztérium állítja, hogy a döntés elméletileg 0,7, gyakorlatilag 0,3-0,4 százalékkal csökkentheti az inflációt a következő hónapokban is, így a jövő év tavaszára elérhetővé válik a maastrichti előírások teljesítése − bár azokat az infláció tekintetében máris túlteljesítették. Valdis Dombrovskis miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy az adócsökkentés bevált inflációellenes intézkedésként, de hatása nem érte el a kívánt mértéket.
A BBN szerint az pénzromlás ütemének lassulását legalább annyira, vagy inkább az áfacsökkentésnél jobban indokolják a szokásos szezonális változások. Az új termés megjelenésével a zöldségek 7,3 százalékkal lettek olcsóbbak, a szezon végi kiárusításoknak köszönhetően a ruhaneműk ára 5,9, a cipőké 6,3 százalékkal ment lejjebb.
Ezzel együtt Lettországnak nincs oka panaszra − júliusi éves 1,9 százalékos inflációja a harmadik legkisebb az Európai Unióban, a 27 tag átlag 2,5 százalékos pénzromlásával és a magyar 5,7 százalékos inflációval szemben − írta a The Baltic Course.
