Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szerb kormány felvázolta az energetika és a bányászat területére vonatkozó új fejlesztési és beruházási programját. Ennek célja a megfelelő mennyiségű energia és energiahordozó biztosítása ésszerű és fenntartható árak mellett.
Tamara Prodanovics a szerb rádióban kommentálta a kormány állásfoglalását, amelyben meghatározó szempont, hogy az ország áramszükségletének felét szénből állítják elő. Ezért hamarosan beterjesztik az energetikai szektor kiemelt fontosságú projektjeinek rangsorát − jelentette be Zorana Mihajlovics energiaügyi, fejlesztési és környezetvédelmi miniszter asszony. Mint mondta, a kormány mindent meg fog tenni, hogy elegendő energiát és energiahordozót, valamint az energiahordozók fenntartható árát biztosíthassa, és szavatolja az ágazat fejlesztését és befektetéseit. A miniszter asszony szavai szerint Szerbiának új ércmezőkre és energetikai létesítményekre, valamint a kostolaci hőerőmű és kitermelés korszerűsítésére van szüksége.
Dragan Jovanovics, a Kostolac Gazdasági Társaság igazgatója arra emlékeztetett, hogy a vállalatnál most van folyamatban a bányák és a hőerőmű korszerűsítése, kiemelve, hogy a 344 millió dollár értékű, most megkapott kínai kölcsön második részét is a korszerűsítés első szakaszában használják fel. A csomagterv második szakaszának eszközeiből 2014-ben kellene megkezdeni Kostolacban az új hőerőmű építését, ami nagy fejlesztési esélyt jelent Szerbia számára, továbbá hosszú távon a szerbiai villamosgépgyártás hajtóereje lehet. Kostolacon 2011-ben rekordmennyiségű villanyáramot állítottak elő és szenet termeltek ki, ami 2006-hoz viszonyítva 43 százalékos növekedést jelent.
Szerbiában ma több mint 20 ezer család él bányászatból. A rendelkezésre álló adatok szerint az országban 270 vállalat foglalkozik ásványi nyersanyag kitermelésével, ezek mintegy 25 ezer munkást foglalkoztatnak, a felszín alatti bányákban pedig 5500-6000 bányász dolgozik.
Azonban Belgrád nem kíván mindent egy lapra, a szénre tenni − az OAO Gazprom Nyefty többségi tulajdonában lévő, gyakorlatilag az országban monopolhelyzetben levő olajvállalat, a Naftna Industrija Srbije AD (NIIS) decemberben kezdi meg a Déli Áramlat szerbiai részének építését. A 411 kilométeres, évi 34 milliárd köbméter kapacitású gázvezeték építési költsége 1,9 milliárd euró, és célja kivédeni a szállítások akadozását, ami jelenleg Ukrajnán és Magyarországon keresztül tapasztalható − írta a Bloomberg. Az építést sürgeti a Gazprom, ezért a szerbiai szakaszhoz is a tervezett jövő évi kezdésnél előbb látnak neki. Tavaly év végén nyitottak meg egy a majdani vezetékhez kapcsolódó, napi hárommillió köbméter gáz fogadására alkalmas tározót. Ezt az ország vezetése különösen fontosnak minősítette, emlékeztetve arra, hogy Szerbia azok között az országok között volt, amelyeket a legsúlyosabban érintett a 2008−2009-es orosz−ukrán gázháború és a szállítások leállása.
