Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Vlagyimir Putyin első elnökségének ideje alatt 2000-ről 2007-re a hivatalos nyomorszint alatt élők száma Oroszországban 42,3 millióról 18,7 millióra csökkent − írta a The Moscow Times. A folyamat azonban teljesen leállt a következő öt évben. Tavaly 18,1 millióan voltak kénytelenek megpróbálni megélni kevesebb mint 6369 rubelből (199 dollár) − ez a statisztikai hivatal által megállapított hivatalos szegénységi szint, ami sokak szerint abszurd. Putyin − most ismét elnökként − határozottan kijelentette, hogy prioritás a nyomorgók számának csökkentése. Ugyanakkor újraválasztási kampánya alatt, 2011 utolsó és 2012 első hónapjaiban 19,1 millióra emelkedett a mélyszegénységben élők száma.
Oroszországban a szegénység szorosan kapcsolódik a kormány kiadásaihoz, mivel a nyomorgók többsége nyugdíjas vagy rosszul fizetett állami alkalmazott. Mivel a kormány csökkenteni akarja a kiadásokat, ezeknek a kifizetéseknek a növelésére s ezzel a szegénység csökkentésére nemigen van esély. Így látják ezt a Világbank elemzői is, akik jövőre is csak minimális javulásra számítanak.
A nyomor leginkább a vidéken élőket, a sokgyerekes családokat, az alacsony képzettségűeket és a munkanélkülieket sújtja. Oroszország 83 régiójából 58-ban a szegények aránya meghaladja az országos átlagot. A legrosszabb a helyzet az Észak-Kaukázusban, ezen belül Ingusétiában, ahol arányuk a lakosság 36,2 százalékát teszi ki. A kormány tehát nem csökkentheti a szociális kiadásokat − ha csak egy világválság vagy fő exportcikke, az energiahordozók árának zuhanása nem kényszeríti rá. Bár a Putyin elleni tüntetések motorja a kicsi és tétova középosztály, az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy egy újabb gazdasági válság, amely lejjebb nyomná az életszínvonalat, veszélyes társadalmi robbanó keveréket hozhat létre.
