Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2008-as gazdasági válság óta az európai átlaghoz hasonlóan emelkedik az élelmiszerek ára, de ennek gyorsulása várható az aszály, a vásárlóerő csökkenése, a krízis és a hatékony állami beavatkozás hiánya miatt − írta elemzésében a Southeast European Times. Szerbiában a liszt, a hús és húsipari termékek, az olaj, cukor, zöldség, tej és tejtermékek az elmúlt két és fél év alatt több mint 60 százalékkal drágultak. Goran Papovics, a szerb fogyasztóvédelmi szervezet elnöke azzal illusztrálta a SETimesnak a helyzet képtelen voltát, hogy az országban a fennmaradáshoz átlag havi 850 eurót kellene élelmiszerre költeni, miközben az átlagkereset csupán 350 euró.
Hasonló a drágulás az egész térségben. Bosznia-Hercegovinában két év alatt közel 100 százalékkal ment fel az alapvető élelmiszerek ára, és egy átlagos család már jövedelmének több mint 50 százalékát kénytelen élelmiszerre költeni − az Európai Unióban ez az arány 15 százalék. Az áfa és amiatt, hogy az idegenforgalom jelentős élelmiszer-behozatalra kényszeríti, Horvátországban is egyre emelkednek az árak. A termelők pedig kivédhetetlennek tartják az árak további emelkedését az aszály miatt, míg a kereskedők a nemzetközi piacon kialakult árakat okolják, ahonnan a turizmus miatt kénytelenek jelentős mennyiséget importálni.
Bosznia-Hercegovinában a rejtett áremelésekre is panaszkodnak. Általános gyakorlat, hogy a termelők vagy a forgalmazók átcsomagolják az élelmiszereket, így a feltüntetett árért kevesebb árut adnak, vagy csak egy százalékkal emelik az árat, amit a vásárlók alig vesznek észre. A hivatalos szervek az energiaárak növekedését tartják a fő felelősnek, ami 25-30 százalékát adja az élelmiszerek árának.
