Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lengyel gazdasági növekedés lassulása és a kedvezőtlen nemzetközi környezet rákényszeríti a pénzügyminisztériumot, hogy módosítsa eredeti költségvetési törvényjavaslatának sarokszámait − írta a vezető varsói gazdasági napilap, a Dziennik Gazeta Prawna. A közgazdászok már hetek óta követelik ezt, mivel irreálisan optimistának tartják a minisztérium tervét. Különösen áll ez a 2,9 százalékos GDP-bővülésre, ami helyett a szakértők többsége 2 százalékot valószínűsít − ezt még most is pesszimistának tartja a tárca, de az már biztos, hogy ők is lejjebb adják. Hogy mennyivel, azt egyelőre nem árulják el, Ludwik Kotecki, a minisztérium főtanácsosa és vezető közgazdásza csak annyit mondott, hogy a reálisabbá tett végleges javaslatot a jövő évi költségvetésre csak szeptember vége felé hozzák nyilvánosságra.
Azonban mint Kotecki rámutatott, ahhoz, hogy a költségvetés belső egyensúlyát megőrizzék, a többi sarokszámot is újra kell gondolni a GDP-prognózis csökkentésének fényében. Így felülvizsgálatra szorul a 2,7 százalékos inflációs várakozás − amihez a független közgazdászok hozzáteszik az 5,7 százalékos béremelkedést a vállalatoknál, miközben stagnál a munkaerőpiac. Kérdéses, hogy fog teljesülni az egyelőre ismeretlen bevételi és kiadási terv, valamint a költségvetési hiány, amelynél már az is kérdéses, hogy sikerül-e az előirányzott 3 százalék alá csökkenteni. A deficit leszorításának tervéről Kotecki szerint a minisztérium nem mond le − de nem ragaszkodik hozzá minden áron.
A BNP Paribas bank értékelése szerint ha a lengyel gazdaság nem süllyed recesszióba, legalább egy negyedéves GDP-csökkenéssel számolnia kell, elsősorban a feldolgozóipari dekonjunktúra és más szektorok gyenge kilátásai miatt. Elemzői szerint ugyanis bár a beszerzésimenedzser-index a júniusi 48,0 pontról 49,7-re emelkedett, azonban ahhoz hosszabb idő kell, hogy ez hatással legyen a termelésre, és az összes többi mutató a fékeződésre utal. A negyedik negyedévre nem sok jót ígér a zloty versenyképességet gyengítő erősödés (június eleje óta az euróhoz képest 6,5 százalék), valamint a kőolaj zlotyban számolt árának közel 20 százalékos emelkedése. Emellett a 2008−2009-es válsággal ellentétben a gazdaság nem számíthat a költségvetés támogatására, mert a kormány nem lazíthat fiskális politikáján. A következő két évben nem növelhetik az infrastrukturális kiadásokat, mivel az uniós alapokból a korábbi éveknél − amikor a labdarúgó Európa-bajnokságra készültek − lényegesen kevesebb pénz fog befolyni. A bank arra számít, hogy a GDP növekedésének gyengülése miatt a jegybank még az év vége előtt várhatóan csökkenteni fogja a kamatokat.
