Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mladjan Dinkic szerb gazdasági és pénzügyminiszter kijelentette: országa eladósodik, hogy biztosítsa a túlélését a pénzügyi konszolidálásig. \"Eladósodunk mindenhol, ahol kedvező feltételeket kapunk\" − mondta Dinkic. Az újvidéki Dnevnik című napilapnak adott interjúban elmondta, hogy tervbe vették a kétoldalú, baráti megállapodásokat is, például Oroszországgal, amely már kifejezte szándékát, hogy 200−300 millió dollár gyorskölcsönt folyósít, amelyet már jóváhagyott az előző kormánynak a szerbiai vasútvonal korszerűsítésére. Bejelentette, hogy folytatják a megbeszéléseket a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal is − jelentette a szerb rádió.
A miniszter közölte, hogy már augusztusban elkészülnek a válság elleni intézkedési programok, valamint a szerb gazdaság konszolidálására vonatkozó elképzelések. Munkacsoportot alakítanak az adórendszer megreformálására, a szükségtelen hivatalok bezárására, a fizetések elemzésére a közszolgálatban. A fiskális konszolidáció első lépéseként a pénzügyminiszter a jövedelemadó emelését említette, amely az eddigi 5 százalékról 15 százalékra emelkedik. Októberre jelentették be az új közbeszerzési törvényt, amelynek alkalmazása további megtakarításokhoz vezetne. Annak ellenére, hogy a kormánykoalíció úgy döntött, nem fogja befagyasztani a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat − bár a fiskális tanács a befagyasztást javasolta, és ezt a Nemzetközi Valutaalap is támogatta −, a nemzetközi pénzügyi intézménnyel mégis újabb hitelszerződésről való tárgyalást irányoz elő. Szerbia államadóssága az év végéig valószínűleg eléri a GDP 55 százalékát, és 2015 végéig annak 60 százalékára mehet fel. Ez Szerbiát az európai mércék alapján a túlságosan eladósodott országok csoportjába szorítaná, ami elfogadhatatlan az ország fiskális biztonságának megőrzése szempontjából. Ivica Dacic és koalíciós partnerei szeretnének olyan megoldást találni az eladósodásra, amely kizárná a fizetések, nyugdíjak és szociális juttatások befagyasztását a közszolgálatban.
A helyzet komolyságára a jegybank is figyelmeztetett, kiemelve, hogy az államadósság növekedése veszélyezteti a pénzügyi biztonságot és a gazdasági növekedést, s hasonló véleményen volt Bogdan Lisovolik, a Nemzetközi Valutaalap szerbiai képviselője is. Az elmúlt négy évben az ország 6 milliárd euróval növelte adósságállományát, és már harmadik három hónapja csökken a GDP. Szerbia új kormánya a gazdaság terén a költségvetési hiány és a költségvetési kiadások csökkentését, a gazdaság és a foglalkoztatás növelését, valamint a nemzeti fejlesztési projektek valóra váltását helyezte előtérbe. Ivica Dacic miniszterelnök szerint a gazdaság talpra állítása a kormány prioritása, hiszen ettől függ a többi nemzeti célkitűzés megvalósítása. Expozéjában kiemelte, hogy Szerbiának olyan gazdaságfejlesztési politikára van szüksége, amely lehetővé teszi a gazdaság talpra állását és az életszínvonal növelését, ezért nem a takarékosságra és a már elszegényedett polgárok további nadrágszíjszorítására fog irányulni, hanem arra fog összpontosítani, hogy a válság terhét arányosan viseljék az állami intézmények és a pénzügyi szektor. A fejlesztési stratégia keretében a kormány külön fogja ösztönözni a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, valamint a befektetési tevékenység két alappillérét, az energiatermelést és az infrastruktúrát. Az ország gazdasági fejlődésében jelentős szerep jut a külföldi befektetések bevonzásának, ezért a korábbi időszakban kialakult gyakorlat szerinti támogatások további folytatása várható. A GDP kedvezőtlen szerkezetének módosítása érdekében − amelyben a szolgáltatás dominál − a kormány reindusztrializálási folyamat indítását jelentette be, továbbá az állami vállalatok szerkezeti átalakítását, azzal, hogy azok élére szakemberek kerüljenek.
