Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A horvát kormány \"Fair Play\" néven kampányt indított az adóelkerülés ellen. A már a parlament előtt lévő törvényjavaslat értelmében a készpénzes tranzakciókat folytatók jövő év elejétől kötelesek pénztárgépet beállítani, ami be lesz kötve az adóhivatal rendszerébe. Az adóhivatal ugyanakkor átfogó kampányt kezd, felszólítva az állampolgárokat, hogy jelentsék el azokat az éttermeket, bárokat, kávéházakat, kereskedőket, jogászokat, fogorvosokat és fodrászokat, ahol nem kaptak számlát. A feljelentőket 500 kuna (17 ezer forint) jutalomban részesítik. A Vecernji List című lap szerint a kormány arra számít, hogy az új rendszerrel sikerül jelentősen visszaszorítani a fekete- és szürkegazdaságot, és évi 1 milliárd kunával (132 millió euró) gazdagítani az államkincstárt.
A három éve recesszióban levő országnak minden fillérre szüksége van, bár Slavko Linic pénzügyminiszter szerint idén képesek lesznek tartani a kitűzött célt, és a költségvetés hiánya nem fogja meghaladni a bruttó hazai termék 2,8 százalékát a tavalyi 4,1 százalék után. A Reutersnak adott interjújában a miniszter közölte, hogy a következő években a GDP 1 százalékával csökkentik a kiadásokat, így 2015-re többlete lesz a büdzsének − ha nem számítják bele az adósságtörlesztést. A kormány eredetileg erre az évre 0,8 százalékos növekedéssel számolt, de mint Linic mondta, most már boldogan kiegyeznének azzal is, ha sikerülne elkerülniük a recessziót. A jegybank, a Nemzetközi Valutaalap és az elemzők azonban egybehangzóan 1-2 százalékos visszaesést várnak. Az első negyedévben 1,3 százalékkal csökkent a GDP, de Linic szerint a második félévben növekedni fog.
A tavaly decemberben kormányra került balközép kormány egyik legfontosabb feladatának tartja a költségvetési hiány csökkentését. Ennek érdekében csökkenti, illetve megszünteti a közalkalmazottak egyes kedvezményeit és bónuszait, és ugyanerre törekszik az állami vállalatoknál is, amiről tárgyalásokat folytat a szakszervezetekkel. Jelenleg már csak a tanárok és az egészségügyi szakdolgozók nem hajlandók megállapodni a kormánnyal, így ezeken a területeken ősszel sztrájkok sorára lehet számítani.
Mint Linic elmondta, az állami beruházások felfuttatásával kívánják ösztönözni a gazdasági növekedést, elsősorban az energetika, a turizmus és az élelmiszer-termelés területén. A magánszektor legnagyobb problémája a körbetartozás: jelenleg 44,5 milliárd kuna a kifizetetlen számlák összege. Ezért szeptemberben olyan törvényt akarnak hozni, amely hat hónap alatt megoldja a likviditási gondokat úgy, hogy ne roppanjanak bele a cégek. Miután helyreáll a rend, szigorúan alkalmazni fogják a 60 napos fizetési kötelezettséget.
A pénzügyminiszter kifejezésre juttatta reményét, hogy a nemzetközi hitelminősítők elég időt adnak ahhoz, hogy beérhessen a kormány fiskális konszolidációs politikája. Ha nem minősítik le az országot a bóvli kategóriába (most egy fokkal vannak csak efölött, negatív kilátásokkal), akkor nem kell az IMF-hez folyamodni támogatásért. Ha mégis lerontanák az ország státusát, akkor viszont kénytelenek lesznek a szervezethez fordulni.
