Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre csökken a kamatemelés esélye Lengyelországban, ahogy a gazdaság növekedése lassul és az infláció mérséklődik − nyilatkozta Marek Belka, a varsói jegybank elnöke, miután a bank monetáris politikai tanácsa (RPP) augusztus 1-jén változatlanul hagyta a 4,75 százalékos alapkamatot. A tanács úgy foglalt állást, hogy akkor kerülhet sor a két hónappal ezelőtti után újabb kamatemelésre, ha gyorsulna az infláció. Elemzésük szerint a gazdaság jövőre az eddig vártnál jelentősebben lassul, míg a pénzromlás mértéke a banki célszámnak megfelelően 2,5 százalékosra várható. Belka sajtóértekezletén kijelentette, hogy jobban aggasztja a gazdasági növekedés az inflációnál, mint két hónappal ezelőtt. Erős jelei látszanak a gazdasági kilátások romlásának, és ezt az RPP sem hagyhatja figyelmen kívül. Azonban a lassulással együtt a lengyel gazdaság sokkal gyorsabban növekszik az európai átlagnál, így az ország megengedheti magának a normális, hagyományos monetáris politika folytatását − mondta a jegybankelnök.
A tanácsban azonban nem mindenki osztja Belka óvatos nézeteit. Az egyik tag, Andrzej Bratkowski, a jegybank volt elnöke úgy véli, hogy mivel az előrejelzések szerint idén a negyedik negyedévben 2 százalék alatti lesz a GDP bővülése, és a jövő év egészére is csak kevéssel 2 százalék fölötti növekedésre számíthatnak, ideje volna a 2009 óta legnagyobb kamatcsökkentésnek. Akkor, az európai recesszió beköszöntésekor 75 bázisponttal vitték lejjebb a kamatot, Bratkowski szerint a következő, szeptember 4−5-i kamatdöntéskor a gazdaság lassulása miatt indokolt lenne egy fél százalékpontos vágás.
Ezzel nemcsak Belka, de független banki elemzők sem értenek egyet, szerintük a gazdasági helyzet ezt nem indokolja. A Bratkowski javasolta mértéket pedig végképp nem, hiszen a 2009-es nagy vágás óta végrehajtott nyolc kamatmódosítás egyike sem volt nagyobb negyed százalékpontnál − emlékeztetett a Bloomberg.
