Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyre valószínűbb, hogy jövő januártól életbe lép a fűnyíróelv-alapú kiadáscsökkentésekkel és az adókedvezmények eltörlésével járó amerikai megszorító csomag, mert várhatóan az elnökválasztás lezajlása után sem közelednek érdemben az álláspontok a két nagy párt között az államháztartási hiány csökkentését szolgáló lépésekről.
Tavaly nyáron egyszer már kudarcba fulladtak az adósságplafon megemelése feltételéül szabott, tízéves távon összesen 1200 milliárd dollár költségvetési lefaragásról folytatott kétpárti egyeztetések, a kudarc akkor az AAA-besorolás elvesztését jelentette a Standard & Poor\'snál, míg a Fitch és a Moody\'s is negatív figyelőlistára vette az USA besorolását.
A JP Morgan elemzése szerint a \"fiskális szakadékként\" emlegetett intézkedések közül a Bush elnök által életbe léptetett adókedvezmények eltörlése önmagában 280 milliárdos tételt jelentene, ezt egészítené ki az Obama-adminisztráció középosztályra kihegyezett adócsökkentéseinek kifuttatásával járó 125 milliárd dollár, a munkanélküli-segélyek egy részének felszámolásával 40 milliárdos, valamint a főleg szociális és honvédelmi kiadásokat érintő 98 milliárdos kiadáscsökkentések. Mindezek együtt a GDP 3,5 százalékát tehetik ki a JP Morgan szerint.
A kongresszusi költségvetési bizottság (CBO) számításai szerint az intézkedések a GDP csaknem 4 százalékának megfelelő 560 milliárd dollárral csökkentenék a költségvetési hiányt, ám a csomag 2013 első felében 1,3 százalékos recessziót idézne elő. Hasonló következtetésre jutott az éves jelentését nemrégiben publikáló IMF is. Amennyiben nem születik az év végéig kompromisszum, a háztartások és a vállalatok már idén visszafoghatják fogyasztásukat, illetve beruházásaikat, ami a második félévben fél százalékponttal csökkentheti a gazdasági növekedést.
Az amerikai vállalatok, főleg a kiadáscsökkentések által leginkább érintett hadiipari társaságok már többször jelezték, üzleti szempontból tervezhetetlen az elkövetkező másfél év, hiszen nem tudni, hoz-e változást az elnökválasztás és kié lesz a többség a törvényhozásban. Ám a New York Timesnak névtelenül nyilatkozó kormányzati forrás szerint az elmúlt hetekben az összes cégvezető, akivel találkozott, szóba hozta a fiskális szakadékot, és aggodalmát fejezte ki a patthelyzet miatt. Az utóbbi időszak gyengébb foglalkoztatottsági adatai mögött is a bizonytalanság húzódhat meg a University of Pennsylvania tanulmánya szerint, a vállalatok ugyanis a költségvetést érintő huzavonák idején visszafogják az új alkalmazottak felvételét.
További gondot jelent, hogy éppen a novemberi elnökválasztás környékén válik esedékessé a 16,4 ezer milliárd dolláros adósságplafon újbóli emelése, amely nélkül ismét a technikai csőd fenyegetheti az országot. Az alkufolyamat nem ígérkezik egyszerűnek, a republikánusok az adókedvezmények fenntartása mellett a szociális kiadások minél drasztikusabb megnyirbálása mellett kardoskodnak (a védelmi kiadások fenntartása mellett), míg a demokraták sokkal inkább az adóemelésekben és szelektív kiadáscsökkentésben látják a megoldást. A JP Morgan várakozásai szerint ismét csak a tűzoltásszerű átmeneti intézkedéseket jelentő középutat választhatja majd a törvényhozás, azaz a Bush-féle adókedvezmények részbeli fenntartása, illetve a kiadáscsökkentések egy részének életbe léptetése mellett.
