A román államkincstár a még 2008-ban piacra dobott, 2018. júniusi lejáratú eurókötvényeket szeretné felfrissíteni immár 6 éves lejárattal, a kibocsátás pontos dátumáról, illetve a papírok értékéről a piaci feltételek és a költségvetés szükségleteinek figyelembevételével dönt majd a pénzügyminisztérium − derül ki a kormány asztalán lévő határozattervezetből. A minisztérium szerint az európai piacokon jelenleg hiány van ezekből az eszközökből, Románia javuló makromutatói és az alacsony adósságállomány vonzóvá teszik ezeket a papírokat.
Bukarestnek az év első félévben nem okozott gondot forráshoz jutni, az államkincstár már 5 százalékos hozam mellett is kényelmesen értékesítette kötvényeit, és 7 milliárd lejes tartalékot hozott létre. A hónap elején azonban megfordult a trend, a 12 hónapos kincstárjegyek átlagos hozama előbb 5,29 százalékig emelkedett, majd a június 18-i aukción a 800 millió lej (egy euró 4,45 lej) értékű 12 hónapos lejáratú papírokra már nem érkezett a kincstár számára elfogadható ajánlat. Három nappal később a négyéves államkötvényeknek csupán a negyedét sikerült értékesíteni 6,28 százalékos hozammal, a májusi 6,09 százalékhoz képest. Közben a cds-felárak júniusban 470 bázispont fölé emelkedtek a májusi, alig 300 bázispontos szintekről. Az állampapírhozamok növekedését az eurózóna adósságválsága hajtja, a kincstár azonban nincs kényszerhelyzetben, így megteheti, hogy csak a kedvező ajánlatokat fogadja el − mondta a Napi Gazdaságnak Bálint Csaba, az OTP Romania Asset Management elemzője. A kamatok alakulását a lej csökkenő piaci likviditása is befolyásolta, a jegybank ugyanis az elmúlt hónapokban rendszeresen piacra lépett a nemzeti valuta árfolyamának védelmében. A görögországi választások némi lélegzetvételhez juttatták a piacokat, és a román cds-felárak emelkedése is megtorpant. Azt, hogy a román bankrendszer 20 százalékban görög pénzintézetekre támaszkodik, már árazták a piacok, a kockázati felárakat jelenleg a spanyol aggodalmak tartják magasan − véli Bálint.
A költségvetési deficit 2,2 milliárd lejre, azaz a GDP 1,2 százalékára ugrott májusban, és a gazdasági lassulás, valamint a lej sebezhetőségének tükrében veszélybe kerülhet az IMF-fel kialkudott idei deficitcél − áll a költségvetési bizottság jelentésében. A korábban 1,9 százalékra tervezett GDP-arányos hiánycélt nemrég 2,2 százalékra módosíthatta Bukarest, a GDP-növekedésre vonatkozó hivatalos prognózis azonban továbbra is 1,5 százalékon áll. A kormány a belső fogyasztás és az ipari megrendelések felfutására számít, ám a pénzintézetek egyre alacsonyabb, legfeljebb 0,5−0,8 százalékos növekedést tartanak reálisnak.
A Fitch tegnap bejelentette, hogy megerősíti Románia országminősítését, tehát marad a stabil kilátású BBB mínusz besorolás - ez mindenképpen jól jön a román kormánynak. Tartásra alapozhatja az eurókötvény-kibocsátási terveit Bukarest is, hiszen az év eleji Wall Street-i sikert, amikor 6,45 százalékos hozammal keltek el a 10 éves papírok, a mai gazdasági környezetben már nem lesz könnyű megismételni. Bukarest addig is a meglévő, közel 5 milliárd eurós nemzetközi készenlétihitel-megállapodás mellett egy újabb, egymilliárd euró értékű hitelszerződést írt alá a Világbankkal hasonló feltételek mellett. A piacok megnyugtatására Bukarest nemrég azt is megszellőztette, hogy jövőre ismét igénybe vennék az IMF szakértőinek iránymutatását. Bálint szerint a jegybank óvatos monetáris politikája az év végén esedékes parlamenti választásokig 4,5-ös szint alatt tartja a lej euróval szembeni árfolyamát, az 5,25 százalékos irányadó kamat további csökkentése sem várható idén.
