Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
− Hogy érzékeli, milyen a közhangulat Magyarországon, illetve Európában Görögországgal kapcsolatban?
− Jelenleg az európai lakosságnak már átfogóbb képe van az úgynevezett görög válságról. Két évvel ezelőtt ugyanis a túldramatizált narratíva a túlzott eladósodásból fakadó krízist teljesen görögspecifikus történetként állította be. Ma viszont már sokkal többen látják, hogy a görög helyzet valójában egy európai, illetve globális válság része. Ettől függetlenül Európa-szerte számos félreértés, spekuláció és populista szólam keringett, részben arról is, hogy a válságot nem szabad hagyni terjedni Görögországból, és hogy az országot \"meg kell büntetni\" a hibáiért.
Mostanra itt a keserűbb, realista belátás, miszerint európai szintű válságkezelésre van szükség, és ezzel párhuzamosan egyre erősebb a görögökkel való szolidaritás az európai kormányok, az értelmiségiek és az utca embere részéről is. Magyarországon mindig a szolidaritás érzését tapasztaltam a görögök felé. Ez az utóbbi időben kiegészült a jelenlegi folyamatok megérteni akarásával.
− És mi a helyzet fordítva, milyen a közhangulat Görögországban Európával kapcsolatban?
− Görögországban sohasem volt erős az eurószkepszis és az EU-ellenesség. A május 6-ai választások előtt és után készült közvélemény-kutatásokból is egyértelműen kiderül, hogy a görögök túlnyomó része az európai család és az eurózóna tagja akar maradni. A világsajtóban megjelent olyan híradások, amelyek a bajok egyedüli forrásaként Athént tették felelőssé, a görögökben is olyan érzést keltettek, hogy bűnbakként kezelik őket és rájuk húzzák a \"lusta déliek\" sztereotípiáját. Pedig az OECD és az Eurostat adatai egyértelműen azt bizonyítják, hogy az EU legkeményebben dolgozó emberei közé tartoznak.
− Elégedett-e a görögök többsége a trojkával kötött megállapodással, vagy arra nem a megoldás, hanem a probléma részeként tekintenek?
− A görögök zöme tisztában van vele, hogy a mentő csomag nélkülözhetetlen feltétele a válságból való kitörésnek, hasonlóan az ír vagy a portugál pakkhoz. Vállalásaink kézzelfogható eredménye az államadósság egy év alatt öt százalékkal való csökkentése volt, ám az sem elhanyagolható, hogy az elmúlt tíz évben elvesztett versenyképességünk egy részét is visszanyertük. Továbbra is a fenntarthatóan többletet mutató költségvetés kialakítása a cél. Ám a hatalmas költségvetési kiigazítással járó megszorításokat tartalmazó programot, illetve az ötödik éve hatszázalékos zsugorodással járó recessziót követően el kell gondolkodni egy növekedésösztönző intézkedéscsomagon is, folytatva a strukturális reformokat, főleg a közszférában.
Mára az európai válság új szakaszába érkeztünk, és egyre inkább Spanyolország kerül a középpontba. Várakozásaink szerint az EU intézményei a következő hetekben létfontosságú döntésekkel állnak elő a válság végső rendezése érdekében.
− Reális lehetőség Görögország kilépése az EU-ból vagy az eurózónából?
− Nem lehet valós alternatíva bármilyen politikai erőnek Görögországban az eurózónából való kilépés, ahogy az EU-nak sem a kizárás. Erre ugyanis nincs intézményi mechanizmus, ráadásul az eurózóna alapító tagja Görögország, így egy ilyen megoldás jogilag és technikailag is nagyon bonyolult volna. Nem is beszélve annak az európai, sőt a világgazdaságra gyakorolt katasztrofális hatásáról. Az euró nem csupán egy gazdasági-pénzügyi eszköz, hanem a további európai integráció egyik alappillére. A kilépésből nincs visszaút, ahogy arról sem lehet szó, hogy Görögországot feláldozzák. A válság megoldása vagy összeurópai lesz, vagy semmilyen.
− Milyen kitörési lehetőséget látnak a válságból?
− Ötvözni kell a további költségvetési kiigazításokat a hatékony fejlesztési programokkal. Ilyen például a tavaly indított Héliosz-program, amelynek keretében 20 milliárd euró beruházással a napenergia-szektort fejlesztené az ország, a megtermelt energiát exportálva. Már zajlik a turisztika fejlesztése, új technológiai termékek, főleg telekommunikációs szoftverek értékesítésének segítése, valamint az agrárium biotermékekre való átállítása.
− Belátta-e már a lakosság többsége, hogy az év csak 12 hónapból áll, vagy még mindig gyakoriak a 13-15 havi fizetések a közszférában?
− Ez remek példája annak, hogyan értelmezték sokan félre a görög helyzetet. Amit említett, azok csak fizetéskiegészítések, illetve teljesítményarányos bónuszok voltak, ami igen elterjedt gyakorlat egész Európában. A görögöket komoly fizetéscsökkentés sújtotta az elmúlt két évben, mind a magán-, mind a közszférában. A munkanélküliségi ráta immár meghaladja a 20 százalékot,
− Mit tett az ország az adófizetési fegyelem javítása érdekében, és hatásosak voltak-e ezek az intézkedések?
Az igazi baj nem azzal volt, hogy a lakosság nem fizette az adóit, hanem a társadalom bizonyos szűk rétegeinek adóelkerülése, illetve a túl bonyolult bürokrácia, ami nem tette lehetővé a hatékony ellenőrzést. Görögország az ügyben komoly előrelépést ért el az elmúlt két évben, és az új kormány is kiemelten kezeli a kérdést.
− Hogy érintette a válság a görög−magyar vállalati kapcsolatokat? Kell félniük a magyar cégeknek?
− Összeségében a magyar−görög kereskedelmi kapcsolatokat nem érintette érdemben a válság. A tavalyi 383,16 millió eurós érték csupán 2,16 millió euróval maradt el a 2009-estől. A két év során a krízisre reagálva a görög exportőrök fokozták szállításaikat, míg a magyar kivitel csökkent. Nem gondolom, hogy a magyar cégeknek félnivalójuk lenne, hiszen Görögország a helyzet mielőbbi rendezésében érdekelt.
− Tesz valamit Athén annak érdekében, hogy a görögök hazavigyék a külföldön levő vagyonukat, illetve a többit otthon tartsák?
− A görög bankok nemrég sikeresen lezárult feltőkésítése a legjobb garancia a tőkekiáramlás feltartóztatására, ám már az előző kormány is tett ösztönző lépéseket a külföldön található görög vagyonok repatriálása érdekében. A hétvégi választásokat követően a politikai stabilitás helyreállítása is sokat segíthet a lakosság tőkemenekítésének enyhítésében.
