Fényüket vesztették a banki brandek

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Egyelőre nem vezettek tartós eredményre a világ nagy pénzintézeteinek erőfeszítései, amelyekkel a válságban megtépázott reputációjukat akarják helyreállítani. A világ legértékesebb brandjeinek ranglistáján − melyet a világelső hirdetési csoporthoz, a WPP-hez tartozó Millward Brown Optimor állít össze évről évre, 13 szektort szemügyre véve − idén jellemzően a tavalyinál lejjebb csúsztak a bankok, a pénzügyi szektor becsületét csak a kártyatársaságok mentették meg. A ragály utolérte a feltörekvő országokat is: míg tavaly általában szépen haladtak felfelé, idén már a brazil, az indiai vagy a kínai bankok brandje is meggyengült, hasonlóan brit vagy egyesült államokbeli riválisaikéhoz. A brazil Itaú például tavaly került be a globális brandek összesített top 100-ába − idén azonban már ki is esett onnan egy másik brazil pénzintézettel, a Bradescóval együtt. A feltörekvő országok bankjai esetében jellemzően a részvénypiaci korrekció hatásáról van szó − magyarázta a Financial Timesnak Peter Walshe, a Millward Brown illetékes igazgatója −, nem pedig arról, hogy a korábbinál rosszabbul teljesítenek vagy csökkenne ügyfeleik bizalma.

A trenddel csak kevesen tudtak szembe menni, ilyen volt a Commonwealth Bank of Australia: az egyik legnagyobb ausztrál kereskedelmi bank idén először került be a top 100-ba, rögtön a 60. helyre. Jól húzott a Szberbank is: a brandje értékét 25 százalékkal növelő orosz óriás a húsz leggyorsabban emelkedő cég között volt a világon a felmérés szerint.

A nagy vesztesek a befektetési bankok: négy-öt évvel ezelőtt még olyan brandek uralták az összesített listát, mint a Goldman Sachs, a JPMorgan vagy a Morgan Stanley − ma ezeknek nyomuk sincs az első százban. Ebben nemcsak hírnevük megrongálódása játszott szerepet, hanem az is, hogy a rangsor összeállításánál figyelembe vett piaci értékük már csak azért is csökkent, mert az új szabályozások rákényszerítették őket egyes kockázatos tevékenységeik leépítésére.

A másik oldalon viszont jeleskednek a kártyatársaságok: lényegében a Visa, a MasterCard és az American Express teljesítményének köszönhető, hogy a pénzintézetek kategóriájának értéke
összességében változatlan maradt 2011-hez képest. (A bankok csoportja a kategórián belül 7 százalékkal gyengült.) A három vezető kártyatársaság ott van a világ 30 legértékesebb brandje
között − elemzők szerint részben annak köszönhetően, hogy viszonylag kicsi károkkal megúszták a globális pénzügyi válságot. Az is sokat nyomott a latban, hogy egyre erőteljesebben jelen tudnak lenni azokban a feltörekvő országokban, ahol manapság sok új fogyasztónak az alapszolgáltatásokat nyújtó, alacsony limitű hitelkártya jelenti a belépőt a pénzügyi szolgáltatások piacára. Ehhez nagyban hozzájárul az is, hogy a kártyaszolgáltatások mind jobban összekapcsolódnak a mobiltelefóniával, ami ugyancsak szélsebesen terjed a fejlődő országokban.