Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bizottság döntése szerint a tagállamok kompenzációt nyújthatnak egyes villamosenergia-intenzív fogyasztóknak (például az acél- és alumíniumtermelőknek), az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) 2013-as módosulása miatti várható áremelkedés kompenzálására. A szabályok elvileg biztosítják, hogy az egyes országok úgy támogathassák a vállalatokat, hogy közben az Európai Unió dekarbonizációs célkitűzései ne sérüljenek. Az érintett, vagyis a kompenzációra elvileg jogosult szektorok között az alumínium-, acél- és réztermelők mellett ott vannak a műtrágya-, papír-, textilipari, illetve vegyipari és műanyagipari cégek is.
Az ETS 2009-ben elindított reformja szerint 2013-tól fokozatosan csökken a rendszerben szereplő (és az EU összkibocsátásának összességében közel 50 százalékáért felelős) gazdasági társaságoknak ingyenesen osztott kibocsátási kvóták mennyisége. Így a meghatározott kibocsátási referenciaértékeknél rosszabbul teljesítő (erőteljesebben szennyező) cégek kibocsátásának jelentős részét piaci kvótavásárlásokkal kell majd fedezniük. Az EB vélhetően a cégek EU-n kívüli kibocsátásához vezető elvándorlási veszély miatt fogadta el az állami támogathatóság szabályát az érintett vállalatok számára. Az új szabályoknak óvatos egyensúlyt kell tartaniuk a főbb célok között. Így a leginkább sérülékeny iparágak számára csillapítani kell az indirekt széndioxid-költségeket, ezáltal megelőzve a társaságok kitelepülését. Ez aláásná az egész rendszert.
Az elfogadott szabályok szerint 2013 és 2015 között a leginkább érintett szektorokban a villamosenergia-költségek növekedésének 85 százalékáig járhat majd a kompenzáció a leghatékonyabb vállalatok számára, ami fokozatosan 75 százalékra mérséklődne 2019−2020-ra. Mindemellett a legmodernebb és -hatékonyabb erőművek építéséhez 2020-tól akár a beruházási költségek 15 százalékára rúgó támogatás is járhat.
Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere 2013-ban kezdődő harmadik fázisában már alapvető hatással lesz a vállalatok nyereségességére is, noha erről a hazai cégek nem sokat tudnak. Eddig viszonylag szerény hatással volt a cégek életére a rendszer, miután többségük ingyen jutott a szükséges kvótákhoz. Jövőre azonban teljesen más rendszer jön − fogalmazott Szepesi Attila, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás menedzsere. Mindez a szakértő szerint a kvótaárak emelkedését okozza. Az új időszakban már mindenki érezni fogja a pénztárcáján a hatásokat.
