Recesszió fenyegetheti régiónkat az EBRD szerint

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A tavaly októberi és idén januári növekedési prognózis vágása után pénteken 3,1 százalékról 3,2-re emelte a 29 országot felölelő feltörekvő európai és közép-ázsiai térségre vonatkozó idei GDP-bővülési előrejelzését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A tevékenységét időközben Egyiptomra, Jordániára, Marokkóra és Tunéziára is kiterjesztő szervezet a terület egészére 3,1 százalékos növekedésre számít 2012-ben, az eurózóna enyhe recesszióját feltételezve. A valutablokk válságát övező bizonytalanságokra tekintettel azonban az EBRD közleményében leszögezte, az idei és 2013-ra vonatkozó növekedési várakozásokat alulmúlhatják a tényadatok, és egyes országokban már recesszió is elképzelhető. Az alapforgatókönyv szerint 2012-ben három gazdaság − Horvátországé, Magyarországé és Szlovéniáé − zsugorodhat, ám nagy a kockázata annak, hogy a feltörekvő európai térség egésze recesszióba fordul az elkövetkező 12 hónapban.

A közép-európai régiót főleg a legnagyobb felvevőpiacnak számító eurózónás tagországok keresletének és tőkebefektetéseinek szűkülése fenyegeti, ami nagyban visszavetheti az exportot is. Ám még nagyobb kockázatot jelenthet, hogy a nyugat-európai anyabankok hazai problémáik miatt egyre inkább kivonják a forrásokat leányaiktól, a hitelpiac kiszáradása pedig a növekedést is nagyban veszélyezteti. A délkelet-európai országok ugyan megúszhatják a recessziót az EBRD szerint, ám gazdaságaik növekedése − görög kapcsolataik miatt − igencsak visszafogott lehet. A közép-ázsiai régió viszont már sokkal védettebb az eurózóna válságától, ráadásul a gáz- és olajárak várhatóan magasabb szinten maradása miatt erőteljesebb, 6-7 százalékos GDP-növekedés is elképzelhető, igaz, ez is lassulást jelent majd a tavalyi 8,5 százalékos bővüléshez képest.

A prognózis kiadásának napján választották meg az EBRD részvényesei a szervezet új elnökét. A titkos szavazáson a voksok mintegy 50 százalékának megszerzésével az indiai származású Suma Chakrabati, a brit igazságügyi minisztérium eddigi szakmai államtitkára került ki győztesen. Ezzel megtört az intézmény 1991-es alapítása óta fennálló hagyomány, eddig ugyanis mindig német vagy francia elnöke volt a fejlesztési banknak. A választáson Chakrabati a Merkel-kormány által sem támogatott eddigi elnököt (Thomas Mirow), illetve az Európai Befektetési Bank (EIB) alelnökét (Philippe de Fontaine Vive) előzte meg.

Chakrabati első sajtótájékoztatóján leszögezte, elnöksége homlokterébe a szervezet befektetésein keresztül a demokrácia fejlesztését állítja, amihez jól illeszkedik az új tevékenységi terület, az Észak-Afrikának ígért egymilliárd eurós forráscsomag. Tennivalója lesz bőven, hiszen az arab térség országainak politikai bizonytalansága mellett egyre erősebb aggodalom övezi az orosz, ukrán és kazah belpolitikai helyzetet is.