Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A bonni ülésszak a tavaly decemberi durbani csúcs óta az első formális köre az ENSZ klímatárgyalásainak; a 12 napos eseményre 170 ország szakértőit és diplomatáit várják, az EU-t és a tagállamokat a dán EU-elnökség és az Európai Bizottság képviseli. Az ENSZ novemberi, a katari Dohában tartandó klímaügyi konferenciája előtt most első körben egyeztethetnek a terv szerint 2020-tól életbe lépő új, globális, elvileg minden országra nézve kötelező klímaegyezményről; emellett olyan, már 2020 előtt megtehető intézkedések is szóba kerülhetnek, amelyek segíthetnek az ipari forradalom előtti állapothoz képest 2 Celsius-fokon belül tartani a globális felmelegedés mértékét − az ENSZ céljának megfelelően, ez az érték az uralkodó tudományos álláspont szerint még kezelhető szinten tartaná a következményeket.
Szakértői várakozások szerint Bonnban az EU igyekszik majd egy 2015-ig szóló munkaprogramot elfogadtatni a résztvevőkkel a 2020 utáni időszakra vonatkozó Durban Platform kidolgozására, valamint egy speciális munkatervet létrehozni a 2010-es évek gyarapodó feladatairól, lehetőségeiről. Tisztázhatják a kiotói egyezmény második, 2013-tól induló kötelezettségvállalási időszakának részleteit is, amelynek számos elemét még nem dolgozták ki. A dohai találkozó idejére kell elkészülnie az új globális egyezményről szóló döntést megalapozó, a hosszú távú együttműködés lehetőséget vizsgáló munkacsoport háttéranyagának is.
A várakozások szerint csekély az esélye az egyezségnek, elsősorban az országok kibocsátáscsökkentési felelősségéről és vállalásairól szóló vita miatt. Európa és a világ más részei között további konfliktusforrást jelent, hogy 2012-től az Európában repülő légitársaságoknak kötelezően be kellett lépniük az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe.
