Folyik a vita a prágai parlamentben − és azon kívül − a kormány törvényjavaslatáról, amely a második világháború után elkobzott egyházi javak 56 százalékát visszaadná a tulajdonosoknak. A The New York Times szerint a 134 milliárd koronás (7 milliárd dollár) \"ingatlanüzlet\" a maga nemében a legnagyobb a rendszerváltás óta az egykori szovjet blokk országaiban. Az alsóház első olvasatban megszavazta a törvényt.
A visszajuttatandó tulajdon több mint fele termőföld és erdő, amelyek értékét 75 milliárd koronára becsülik. Ráadásul a kormány már a múlt év végén megállapodott az egyházakkal, hogy a következő harminc év alatt 59 milliárd koronát (ami az inflációval 78,9−96,24 milliárdra nő) fizet az egyházaknak azokért az ingatlanokért, amelyeket nem tud visszaadni, mert már harmadik fél tulajdonába kerültek. Az ügylet legnagyobb haszonélvezője a római katolikus egyház volna, amelynek a teljes összeg mintegy 80 százaléka járna, a maradékon több mint tucatnyi egyház és felekezet osztozna.
Petr Necas miniszterelnök szerint annak ellenére, hogy a kormány idén további 24 milliárd koronával kénytelen csökkenteni kiadásait, a törvényt el kell fogadni és végre kell hajtani, mert különben az érdekelt felek pert indítanak, amit meg is nyernének, így a veszteség még nagyobb lenne. A másik érv, hogy az ingatlanok jogállásának tisztázása felszabadítaná az eddig érinthetetlen területeket az állami és magánvállalkozások számára. A cseh települések szövetsége például kifejezetten hasznot vár a megállapodástól. Adataik szerint ugyanis jelenleg a földek jogi státusának tisztázatlansága miatt a nagyjából 6000 településből mintegy 500 sem állami, sem uniós segítséget nem kaphat projektjeihez − írta a Ceskapozice.
A csehek többsége azonban nem ért egyet ezzel. A STEM közvélemény-kutató intézet decemberi felmérése szerint a csehek 69 százaléka ellenzi a kormány törvényjavaslatát, csak 31 százalék helyesli és csupán 8 százalék áll határozottan mellette. A cseh egyébként történelmi hagyományai miatt Európa legvilágiasabb társadalma, a lakosságnak csak 5−7 százaléka jár hetente templomba − a katolikus egyház elleni érzések múltja csaknem 600 évre tekint vissza. Václav Klaus kormánypárti államfő is ellenzi a törvényt. Az ellenzéki szociáldemokraták (CSSD) és kommunisták (KSCM) hevesen ellenzik a jobbközép kormány tervét, elsősorban azért, mert szerintük az ország nincs olyan helyzetben, hogy megengedhessen magának ekkora kártérítést. Véleményük szerint ebben az ügyben népszavazásnak kellene dönteni − írta a CTK cseh hírügynökség.
A törvény hatályba lépésével egy 17 éves átmeneti periódus után teljesen megszűnne az egyházak állami támogatása, ami jelenleg évi 1,5 milliárd korona.
