Lengyelország ismét leblokkolta a széndioxid-kibocsátás csökkentését célzó hosszabb távra szóló uniós terveket: a környezetvédelmi miniszterek pénteki tanácskozásán Marcin Kolorec nem fogadta el a 2020 utáni időszakra szóló menetrend tervezetének szövegét. A kiotói klímaegyezmény alapján érvényben levő − korábban Varsó által is aláírt − megállapodások értelmében a jelenlegi évtized végéig az EU-ban az 1990-es szintekhez képest 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, azt azonban még nem szabályozták, hogy mi lesz utána. Az Európai Bizottság (EB) tavaly márciusban ismertetett menetrendje szerint már 2020-ra jobb lenne inkább 25 százalékot megcélozni, utána pedig tízévenként 20, illetve a 2050 előtti évtizedben akár 25 százalékkal kellene mérsékelni a kibocsátást, hogy az évszázad közepére 95 százalékos mínuszt érjenek el. Ezzel teljesítenék a 2009-es EU-csúcson elfogadott terveket − a 2050-es célt akkor Lengyelország is támogatta, de a köztes lépéseket, az ütemezést olyannyira nem, hogy a most elutasított tervezetszöveget egyszer már ugyancsak megvétózta tavaly júniusban.
A fő gond az, hogy Lengyelország áramellátása még mindig több mint 90 százalékban a széntüzelésű erőművektől függ − emlékeztetett a Reuters. A mostani vétó elkerüléséhez a dán elnökség − amely a környezetvédelmet állította soros féléve középpontjába − azt már ki is hagyta a szövegből, hogy jó lenne, ha meglenne 2020-ra a 25 százalék, de ettől Varsó nem lett engedékenyebb. A találkozó előttí hírekben még az szerepelt, hogy más kelet-európai tagországok is a lengyelek mellé állhatnak − a Bloomberg meg is nevezte Csehországot és Romániát −, végül azonban a többi 26 ország elfogadta a tervezet szövegét. A környezetvédelmi ügyekben illetékes uniós biztos, Connie Hedegaard szerint ez elegendő támogatás ahhoz, hogy az EB tovább dolgozzon a kibocsátási menetrenden − arról nem esett szó, hogyan akarják végül leküzdeni a lengyelek támasztotta akadályt.
| Év | Csökkentés mértéke |
| 2020 | 20 |
| 2030 | 40 |
| 2040 | 60 |
| 2050 | 80 |
| *a dán elnökség új javaslata szerint, az 1990-es szintekhez képest |
